Energetikai szótár

• Bioenergia

  Az élő szervezetekben és elhalásuk után a belőlük származó szerves anyagokban lévő kémiai energia, amely a zöld növények által fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik.
  
  

• Biogáz

  Minden olyan gáz, amely biomasszából fejlődik.
  
  

• Biomassza

  A vonatkozó pályázati kiírással kapcsolatban a megújuló energiatermelés szempontjából a következő anyagokat tekintjük biomasszának:
  - biomassza tüzelés szempontjából: növényi eredetű termékek és hulladékok
  - biomassza rothasztás szempontjából: növényi eredetű termékek és hulladékok, a háztartási hulladékok elkülönítetten gyűjtött, biológiailag lebomló szerves része (=biohulladék), trágya, állati eredetű hulladékok, szennyvíziszap
  
  

• Bioüzemanyag

  A biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyag: a bioetanol, a biodízel, a biogáz, a biometanol, a biodimetiléter, a bio-ETBE (etil-tercier-butiléter), a bio-MTBE (metil-tercier-butiléter), a szintetikus bioüzemanyagok, a biohidrogén és a tiszta növényi olaj, továbbá jogszabályokban bioüzemanyagként meghatározott üzemanyag.
  
  

• Egyetemes szolgáltatás

  A villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető. Jellemzően a lakosság és a mikro-vállakozások vehetik igénybe.
  
  

• Éjszakai áram

  Más néven különmért, vezérelt tarifatípus. A szokásosnál olcsóbb energiafajta, amely azonban csak a nap bizonyos szakában áll rendelkezésre, ezért a hálózatra állandó jelleggel rögzített, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott berendezések fogyasztására alkalmas tarifatípus. Ilyen berendezések pl. a villanybojler, vagy a villanykályha.
  
  

• Elsődleges (primer) energiaforrás

  Azon rendelkezésre álló és az energia átalakítására felhasználható energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak energiát. Ilyen pl. a kőszén, kőolaj stb.
  
  

• Energia

  Testek munkavégző képességének mértéke. Jele és mértékegységei azonosak a munkáéval. SI-egysége a Joule
  
  

• Erőmű

  Olyan energiaátalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energia, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel.
  
  

• Fenntartható fejlődés

  Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.
  
  

• Fénycső

  Higanygőzzel töltött, belső oldalán fluoreszkáló anyaggal bevont, két végén egy-egy elektróddal ellátott üvegcső. Az elektródok között, a higanygőzön áthaladó áram ibolyántúli sugárzást gerjeszt, amelyet azután látható fénnyé alakít a fénypor bevonat fluoreszcenciája.
  
  

• Filtráció

  Olyan - általában nem befolyásolható - légcsere, amely során a levegőforgalom a nyílászárók és szerkezeti elemek résein, valamint a szellőző-nyílásokon és -kürtőkön keresztül alakul ki. Általában bizonytalan a mértéke, megfelelő nyílászárók beépítésével, a szerkezeti rések megfelelő tömítésvel és szabályzott légkezeléssel csökkenthető a mértéke. A szellőzetéstől nehezen választható el, de nem egyenértékű vele.
  
  

• Gázmotor

  Helyhez kötött, belső égésű dugattyús motor, mely üzemanyagként gázt használ.
  
  

• Halogén lámpa

  Erős fényű izzólámpa, amelyben a kisméretű kvarccsőbe helyezett volfrámszálat halogénelemek gőze veszi körül.
  
  

• Háromfázisú rendszer

  Más néven: "ipari áram". Olyan áramkör, amelyben az energia három váltakozó áramú áramkör összekapcsolás révén folyik. A háromfázisú rendszereket nagy gépeknél, például motoroknál használják fel.
  
  

• Hőáramlás

  A hővándorlás egyik formája. A hőáramlás során a cseppfolyós vagy gáznemű anyag különböző hőmérsékletű részei átrendeződnek, ezen folyamat bekövetkezhet természetes vagy medterséges hatás következtében is.
  
  

• Hőátbocsátási tényező

  lásd: U érték
  
  

• Hősugárzás

  A hővándorlás egyik formája. A hősugárzás során a szilárd vagy cseppfolyós anyag molekuláit mozgási energiájuk egy része elektromágneses sugárzás formájában elhagyja.
  
  

• Hővándorlás

  A hő vándorlása, terjedése a következő formákban következhet be:
  • hővezetés
  • hőáramlás
  • hősugárzás
  A hő útja mindhárom esetben a melegebb közegből a hidegebb felé tart.
  
  

• Hővezetés

  A hővándorlás egyik formája. A hővezetés során a hőenergia a szilárd, cseppfolyós vagy gáznemű anyag egyik molekuláról a másikra terjed, közben a kinetikus energiájukat átadják egymásnak.
  
  

• Hővezetési tényező

  Lambda érték (λ) - Azt a hőmennyiséget határozza meg, amely az anyag 1 m vastagságú 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és belsõ hőmérséglet különbsége 1 fok. Az alacsonyabb érték kedvezőbb hőtechnikai jellemzőt jelent. Mértékegysége: W/(mK)
  
  

• Hulladékból nyert energia

  Hulladéknak - a környezetvédelmi előírások betartása mellett - fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia.
  
  

• Hulladékhasznosító erőmű

  Települési, kommunális vagy ipari hulladékot villamosenergia-termelésre felhasználó erőmű.
  
  

• Infrapanel

  Olyan tábla lakú fűtőtest, amely a villamos energiát hosszúhullámú infravörös sugárzássá, azaz hővé alakítja át.
  
  

• k érték

  lásd: U érték
  
  

• Kapcsoltan termelt energia

  Azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt hő- és villamos energia, illetőleg mechanikai energia.
  
  

• Kapilláris kondenzáció

  A kapilláris kondenzáció az anyagnak az a nedvességtartalma, ahol a nedvesség már nemcsak a pórusok felületét borítja, hanem a kapilláris járatok teljes keresztmetszetét kitölti. Szokványos építőanyagok esetén általában 75 %-os nedvességtartalomnál alakul ki. A kapilláris kondenzáció megléte a penészképződés egyik feltétele.
  
  

• Ki nem meríthető megújuló energiaforráso

  Napenergia, szélenergia, vízenergia
  
  

• Kimeríthető megújuló energiaforrások

  Biomassza, geotermális energia
  
  

• Kiserőmű

  50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű.
  
  

• Kogeneráció

  Azonos primerenergia bázison – egy folyamaton belül – két különböző energiafajta (villamos és hő) előállítását jelenti, mely megvalósulhat gázmotorral és turbinával.
  
  

• Kompakt fénycső

  A fénycsőhöz hasonló elven működő, a hagyományos Volfram-szálas izzóra hasonlító, és vele megegyező foglalatú világítótest.
  
  

• Környezetvédelmi szempontok

  A fenntartható fejlődés, mint tágabb fogalom környezeti pillérét jelentik. A gazdasági fejlődés olyan irányát jelölik ki, amely figyelembe veszi a környezet terhelhetőségét, biztosítja a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését a jövő generációk számára.
  
  

• Kyotoi egyezmény

  Az ENSZ 1997-ben aláírt Éghajlatváltozási Keretegyezménye, mely rögzíti az EU új magatartását a klímaváltozás jelenségével kapcsolatban. Az egyezmény értelmében az ipari országok vállalták, hogy csökkentik hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátását (szén-dioxid, metán, nitrogén monoxid stb.) legalább 5%-kal 2008 és 2012 között az 1990-es szinthez viszonyítva. Az Unió tagországai vállalták, hogy ebben az időszakban a kibocsátást 8%-kal csökkentik.
  
  

• Légcsereszám

  Levegőcsere mértéke óránként. Lakóépületnél általában 0,5 - 1 közötti érték (1 óra alatt 0,5 - 1 közötti értékszer cserélődik ki a levegő).
  
  

• Meddő energia

  A meddő energia jele: Q, mértékegysége: VAr (volt-amper-reaktív). A villamosmérnöki gyakorlatban meddő energiáról akkor beszélünk, amikor a váltakozó áramú áramkörben a feszültség és az áram hullámai között fáziseltolódás lép fel, csúcsértékeiket különböző id?pontokban érik el. A fáziseltolódást a hálózatra kapcsolt villanymotorok és tekercsek (késleltetik az áramot a feszültséggel szemben), valamint kondenzátorok és egyéb kapacitások (siettetik az áramot a feszültséggel szemben) okozzák. Forrás: Wikipédia.
  További információ:
  Megtakarítás a meddő energia gazdálkodás segítségével
  A meddő és hasznos teljesítmény meghatározása
  
  

• Megújuló energia

  Megújuló energiaforrásból termelt energia.
  
  

• Megújuló energiaforrás

  Mindazok a nem fosszilis eredetű energiafajták, melyek az emberi felhasználás eredményeként nem csökkennek, vagy a felhasználás ütemében újratermelődnek. Az időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozó (nap, szél), az időjárási körülményektől nem függő nem fosszilis energiahordozó (geotermikus energia, vízenergia, biomassza, valamint biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás), továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz.
  
  

• Napelem

  A napenergiát közvetlenül villamos energiává alakító berendezés.
  
  

• Napkollektor

  A napenergiát hőenergiává alakító berendezés. Jellemzően vízmelegítésre, fűtésre használják.
  
  

• Páraáramsűrűség

  Jele: m_v vagy g. Szerkezetre jellemző érték, amely megmutatja, hogy mekkora az 1 m2 felületen 1 sec alatt átdiffundáló páramennyiség, adott páranyomáskülönbség mellett. Mértékegysége: (g*10^-6)/(m²*sec)
  
  

• Páradiffúzió

  Egy kiegyenlítődési folyamat, amely során a pórozus építőanyagokban - az eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú külső és belső tér között - gőz halmazállapotú nedvességvándorlás következik be. Télen a páradiffúzió a belső térből a külső felé alakul ki.
  
  

• Páradiffúziós ellenállás

  Jele: R_v. Szerkezetre jellemző érték, amely megmutatja, hogy az adott vastagságú réteg páradiffúzióval szembeni ellenállását, azaz párazáró - ill. párafékező - képességét. Mértékegysége: (m²*sec*MPa)/g. A levegő nem fejt ki páradiffúziós ellenállást. Többrétegű szerkezetnél az egyes rétegek ellenállását összeadva kell figyelembe venni.
  
  

• Páradiffúziós tényező

  Jele: δ (delta). Anyagjellemző, amely megmutatja, hogy 1 másodperc alatt mekkora az átdiffundáló páramennyiség 1 m vastagságú anyag 1 m2 felületés, ha a páranyomás különbség 1 Pa. Mértékegysége: g/(m*sec*Pa)
  
  

• Rendszerirányítás

  A villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének - beleértve a hálózatok egységes kezelését - a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége.
  
  

• Szervezett villamosenergia-piac

  A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik.
  
  

• Szorpciós izoterma

  A szorpciós izoterma megmutatja egy anyag - tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett - nedvességtartalmát, az anyaggal érintkező levegő relatív nedvességtartalmának függvényében. Az izoterma görbéjének nevezetes pontjai egyrészt az inflexiós pont (a görbe hirtelen növekedése elött), amely jelzi a kapilláris kondenzáció kezdetét, másrészt a 100 %-os relatív nedvességtartalomhoz tartozó telítési nedvességtartalom.
  
  

• Teljesítmény

  Időegység alatt végzett munka, mely villamos energia esetében – többek között - függ a feszültségtől, az áramerősségtől. A háztartási villamos berendezéseken található jele: P SI-egysége a Watt. A műszaki gyakorlat más hasonló értelmű fogalmakat is használ.
  
  

• Termelői engedélyes

  Olyan engedélyes vállalkozás, amely villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőműi összevont engedéllyel rendelkezik.
  
  

• Tüzelőanyag cella

  A hidrogént tüzelőanyag-cellákban, gázturbinákban és belső égésű motorokban lehet energia-termelésre felhasználni. Gázturbinákban jelenleg még csak földgáz bekeverésével alkalmazzák a magas égőkamrai hőfok miatt, de folynak kísérletek a tiszta hidrogén felhasználási lehetőségének megteremtésére is. Az tüzelőanyag-cellák, akárcsak az alkáli elemek, elektrokémiai reakció során közvetlenül elektromos energiát állítanak elő. Az egyik legfőbb különbség az, hogy míg az elemek lemerülésük után használhatatlanok, addig a tüzelőanyag-cellák mid addig üzemelnek, amíg az üzemanyag bevezetés biztosított. Tüzelőanyag-celláknak azokat az elektrokémiai eszközöket tekintjük, amelyekben a tüzelőanyag (elsődlegesen a hidrogén, de bizonyos cella-típusoknál lehet más is, pl. metanol, etanol, biogáz, stb.) kémiai energiája közvetlenül elektromos energiává alakul át, miközben hőfejlődés is történik.
  
  

• U érték

  Hőátbocsátási tényező - Azt a hőmennyiséget határozza meg, amely az adott szerkezet 1 m² felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és belsõ hőmérséglet különbsége 1 fok. Az alacsonyabb érték kedvezőbb hőtechnikai jellemzőt jelent.
  
  A hőátbocsátási tényezõ régi neve: k érték.
  
  A lehűlő szerkezetek U értékének követelmény és ajánlott értéke megtalálható az alábbi táblázatban: Építészeti szerkezetek U értékének követelményei
  
  

• Üvegházhatású gáz

  A szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6).
  
  

• Villamos energia

  A villamosenergia-ellátásban értékesített termék, amely adott villamos teljesítőképességből, és az azzal meghatározott időtartam alatt termelt és igénybe vett energia mennyiségből áll.
  
  

• Villamosenergia-rendszer

  A rendszerirányító által - az elosztó törvényben meghatározott körben történő közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek, átviteli és elosztó hálózatok összessége.
  
  

• Zöld bizonyítvány

  A termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat.