www.pannonmuhely.hu » Épületenergetika kezdőlap » Megújuló energiaellátás

A tornádó egy zivatarfelhőhöz kapcsolódó széltölcsér, mely szemmel is jól kivehető. Akár több száz km/órás sebességgel is foroghat saját tengelye körül. Óriási pusztításokra képes, ereje hatalmas, de ezt az erőt és energiát a magunk szolgálatába is állíthatjuk.

A tornádó kialakulásához több feltételnek kell teljesülnie:

1. Egy rendkívül intenzív zivatarfelhőre van szükség, melyben a belső feláramlások (konvekció) huzamos ideig – akár több órán át is - fennállnak.

2. A zivatarfelhő légköri környezete nem mozoghat túl gyorsan: a zivatarfelhő egészének mozgása ritkán haladja meg a 30 km/óra sebességet, olyan is előfordul, hogy a tornádó állózivatarhoz kapcsolódik. Gyorsan haladó hidegfront-betöréskor azért nem jöhetnek létre tornádók, mert a zivatarfelhő egyes részei a gyorsabb mozgásuknál fogva megszüntetik a stabil és intenzív konvektív mozgásokat.

3. Labilis légköri rétegzettség szükséges, amelyben a légrétegek közt nemcsak hőmérsékleti és páratartalombeli különbségek vannak, hanem a rétegek áramlási iránya is változik a magassággal párhuzamosan.

4. Megfelelő terepviszonyok kellenek (alföldek, speciális helyzetű völgyek).

A tornádó ereje mint energiaforrás

Az embert a történelem során számos alkalommal segítette ki az, hogy lemásolta a természetet. A kamera például a szemünk működésére alapoz, a mikrofonra a dobhártyát utánozza, a pumpa a szív működését másolja, a napkollektort pedig a veséről mintázták.

Ugyanígy a villámlás elektromos kisülésének fizikai törvényszerűségei nélkül nem lenne villanyáramunk, a tengerek hullámzásából pedig ma már energiát is termelünk. Ebből kiindulva a tornádók tanulmányozása is sok számunkra hasznos és felhasználható információt tartogatott. Miért éppen a legpusztítóbb viharokat ne lehetne „megszelídíteni” és hasznossá tenni?

Irányítható tornádó

A tornádók a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak, de eddig csupán pusztító oldalukról mutatták be őket. Egy német üzletember alapítványa azonban olyan egy „légköri örvénygépen” dolgozik, amely egy „szabályozott tornádót” hoz létre a turbinák hajtására. A tervek szerint meleg, nedves levegőt nyomnak egy kör alakú állomásba, ahol az egy egyre növekvő, erős örvénnyé alakul át. Ez a felforrósított levegő és a felette lévő légkör közötti hőmérséklet-különbség mozgatja a turbinákat.

Ezt a szabályozott tornádót bármikor le lehet állítani, ha a meleg levegő forrását megszüntetjük. Az ily módon történő energiatermelés közben nem keletkezik széndioxid-kibocsátás és az energia tárolására sincs szükség. Az alapítvány számításai szerint az örvénygép az egyik legolcsóbb energiatermelési forma lehetne.

Mivel a tornádó mintáján kinyert elektromos energia egy önfejlesztő folyamat révén keletkezik, károsanyag-kibocsátás sincs: használatával a környezet nem szennyeződik, az energia pedig folyamatosan újratermelődik. Csupán a napenergia igénybevétele hasonlítható ehhez az eljáráshoz.

Jelenleg ez még csak kísérleti stádiumban van, de az óriás mértékű energiafogyasztás előbb-utóbb megkövetel más, alternatív lehetőségeket. Ilyen a napenergia, a víz energiái és a szélenergia új lehetősége, és ez a tornádó mintájára készített, önszerveződő örvényáramokból nyert energiafejlesztő rendszer.

 

2013-07-24

2021-01-21 13:30:13

További cikkek a témában: Egyre nagyobb zajban élünk, mégsem védekezünk || Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony || Fenntarthatósági kommunikáció és szemléletformálás || Megjelent a Panda energiamenedzsment || Közel repülni a naphoz? || A szénerőművek árnyékában || Energiát adnak a csillagok? || Szigorodnak az épületenergetikai előírások || Nélkülözhető az áramzabáló hűtőszekrény? || Melyik sütőt válasszam?

Megosztás

Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >