www.pannonmuhely.hu » Épületenergetika kezdőlap » Gépészet

Otthonunk, munkahelyünk és az egyéb épületek fűtése és hűtése igencsak kiveszi a részét az energiaforrások felhasználásában.

A háztartásokban a legtöbb vizet fürdésre, zuhanyozásra, mosogatásra és mosásra használjuk - hogy melyikre mennyit, az főként életmódunktól függ. Becsüljük meg először, mekkora egy forró fürdő energiaigénye!

A kádba engedett fürdővíz térfogata átlagosan 110 liter. Legyen a fürdővíz hőmérséklete 50 °C, a házunkba érkező hideg víz pedig legyen 10°C-os. A víz fajhője, vagyis a felmelegítéséhez szükséges ener­gia mennyisége 4200 J/liter/°C. Ennek megfelelően a víz hőmérsékletének 40°C-kal történő emeléséhez szükséges energia 5 kWh. Összehasonlításképpen, ha ugyanilyen meleg vízzel zuhanyozunk (30 liter), akkor csak körülbelül 1,4 kWh energiát használunk el.

Mosás, mosogatás

A mosógép, a mosogatógép és a ruhaszárítógép egyaránt 2,5 kW teljesít­ményt vesz fel, amikor működik. A mosógép mintegy 80 liter vizet használ mosásonként, ha a mosási hőmérsékletet 40°C-ra állítjuk, akkor ennek energiaigénye kb. 1 kWh. Ha a ruhák szárítására a villamos energiával működő ruhaszárítógép helyett a lakás belső terében elhelyezkedő szárítószekrényt vagy szárítóhelyiséget használjuk, a víz elpárologtatásához akkor is energiára van szükségünk, de a ruhaszárítógép 3 kWh energiaigénye helyett csupán 1,5 kWh energiával megszáríthatunk egy töltésnyi ruhát. A melegvizet igénylő tevékenységeinkkel összefüggő teljes energiafel­használást körülbelül 2 kWh/nap/fő nagyságúnak becsülhetjük.

Tehát víz melegítésére otthon és a munkahelyünkön együtt - beleértve a fürdést, a zuhanyozást, a mosást, a főzést, a vízforralást, a mikrohullámú sütő használatát és a mosogatást - körülbelül 12 kWh energiát fordítunk naponta és fejenként.

 

A fűtés matematikája

A meleg levegő előállításához naponta szükséges energiát az egyik módszerrel úgy becsülhetjük meg, hogy elképzelünk egy olyan házat, ame­lyikben kizárólag elektromos fűtőtestekkel gondoskodunk a fűtésről, ezek­nek a teljesítményét ugyanis jobban ismerjük. Egy kis, elektromos hősugárzó vagy villanykályha teljesítménye 1 kW (24 kWh/nap). Télen szemé­lyenként van szükség egy ilyen fűtőtestre, ha kellemes melegben akarunk tartózkodni. Nyáron erre nincs szükség. Úgy becsülhetjük tehát, hogy napjaink emberének átlagosan naponta 12 kWh energiára van szüksége ah­hoz, hogy kellemesen melegen tartsa épületei belső környezetét. A legtöbb ember azonban a szükségesnél több energiát fordít erre a célra, mert egy­idejűleg lakása több helyiségét is melegen tartja (mondjuk a konyhát, a nappalit, a közlekedő folyosókat és a fürdőszobát is). Ezért ésszerűen azt mondhatjuk, hogy a meleg levegő előállításához szükséges teljesítmény az előbbi érték kétszerese, azaz 24 kWh/nap személyenként.

Azokban az országokban ráadásul, ahol a hőmérséklet 30 °C fölé is emelkedhet, szükségesnek tekintik a légkondicionálást, márpedig ennek a hőmérséklet­szabályozásnak igencsak jelentős lehet az energiaköltsége. Közelítő becslésünk értelmében az egy személy által melegítésre és hűtésre fordított összes energia, az otthoni, a munkahelyi és a főzés céljára történő felhasználást egyaránt beleértve, 37 kWh/nap/fő (12 a meleg vízre, 24 a meleg levegőre és 1 a hűtésre).

Sajnos Magyarországon a legtöbb családi ház korszerűtlen, ha az energiatakarékossági szempontokat vizsgáljuk. Pedig az ablakok és fűtési rendszerek felújításával vagy cseréjével, illetve a megfelelő hőszigeteléssel a fogyasztás nagy mértékben csökkenthető lenne.

 

2013-06-03

2021-01-21 08:44:23

További cikkek a témában: Napelem otthon? Miért is ne? || Mi szükséges a ZFR-KAZ/14 pályázathoz? || A hőszivattyú a megújuló energiák használatában || Az egyre népszerűbb napkollektor || Milyen az energiatakarékos szellőzőrendszer? || Utazás a Föld középpontja felé: geotermikus energi || A nap adta energia || Biomassza potenciál Magyarországon || Ne a csapból folyjon… || Fa, papír, biobrikett, fapellett

Megosztás

Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >