7/2006 (V.24.) TNM rendelet - 1, 5 és 6-os számú mellékletei - Milyen követelményeket határoznak meg?
Az energetikai követelményekről szóló leírásunkban megismerhették a 2021-ig három lépésben megvalósuló szigorítások törvényi előírásait. Sokszor azonban nehéz eligazodni az energetikai pályázatok előírásai között is, hiszen a pályázati útmutatók csak a vonatkozó rendeletek mellékleteire hivatkoznak (pl.: "a beépíteni tervezett új szerkezeteknek meg kell felelniük a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. számú melléklete 1. számú táblázatában meghatározott épülethatároló szerkezetek hőátbocsátására vonatkozó költségoptimalizált követelményszintnek").
Ezen cikkünkben bemutatjuk, hogy az egyes mellékletekre való hivatkozások mögött milyen konkrét követelményrendszer húzódik meg:
1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez
Követelményértékek
1. táblázat: A hőátbocsátási tényező1) követelményértékei
Épülethatároló szerkezet |
A hőátbocsátási tényező |
Külső fal |
0,45 |
Lapostető |
0,25 |
Padlásfödém |
0,30 |
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek |
0,25 |
Alsó zárófödém árkád felett |
0,25 |
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett |
0,50 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) |
1,60 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) |
2,00 |
Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 |
2,50 |
Homlokzati üvegfal2) |
1,50 |
Tetőfelülvilágító |
2,50 |
Tetősík ablak |
1,70 |
Homlokzati üvegezetlen kapu |
3,00 |
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó |
1,80 |
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal |
0,50 |
Szomszédos fűtött épületek közötti fal |
1,50 |
Talajjal érintkező fal 0 és 1 m között |
0,45 |
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) |
0,50 |
1) A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható.
2) Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag.
A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó:
A/V ≤ 0,3 |
qm = 0,2 |
[W/m3K] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
qm= 0,38 (A/V) + 0,086 |
[W/m3K] |
A/V ≥ 1,3 |
qm = 0,58 |
[W/m3K] |
2. Lakó- és szállásjellegű épületek
Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó:
A/V ≤ 0,3 |
EP = 110 |
[kWh/m2a] |
|
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP =120 (A/V) + 74 |
[kWh/m2a] |
|
A/V ≥ 1,3 |
EP = 230 |
[kWh/m2a] |
(III.2.) |
3. Irodaépületek
Az irodaépületek (egyszerűbb középületek) összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó:
A/V ≤ 0,3 |
EP = 132 |
[kWh/m2a] |
|
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP = 128 (A/V) + 93,6 |
[kWh/m2a] |
|
A/V ≥ 1,3 |
EP = 260 |
[kWh/m2a] |
(III.3.) |
4. Oktatási épületek
Az oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó:
A/V ≤ 0,3 |
EP = 90 |
[kWh/m2a] |
|
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP = 164 (A/V) + 40,8 |
[kWh/m2a] |
|
A/V ≥ 1,3 |
EP = 254 |
[kWh/m2a] |
(III.4.) |
5. Egyéb funkciójú épületek
A III. 2., 3., 4. pontban meghatározott funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni:
5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez
Költségoptimalizált követelményszint
1. táblázat: A hőátbocsátási tényező követelményértékei
Épülethatároló szerkezet |
A hőátbocsátási tényező |
|
1 |
Homlokzati fal |
0,24 |
2 |
Lapostető |
0,17 |
3 |
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek |
0,17 |
4 |
Padlás és búvótér alatti födém |
0,17 |
5 |
Árkád és áthajtó feletti födém |
0,17 |
6 |
Alsó zárófödém fűtetlen terek felett |
0,26 |
7 |
Üvegezés |
1 |
8 |
Különleges üvegezés* |
1,2 |
9 |
Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) |
1,15 |
10 |
Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró |
1,4 |
11 |
Homlokzati üvegfal, függönyfal |
1,4 |
12 |
Üvegtető |
1,45 |
13 |
Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola |
1,7 |
14 |
Tetősík ablak |
1,25 |
15 |
Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) |
2 |
16 |
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó |
1,45 |
17 |
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu |
1,8 |
18 |
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal |
0,26 |
19 |
Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal |
1,5 |
20 |
Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig |
0,3 |
21 |
Talajon fekvő padló (új épületeknél) |
0,3 |
22 |
Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) |
1 |
* Magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés esetén érvényes követelményértékek.
A/V ≤ 0,3 |
qm = 0,16 |
[W/m3K] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
qm = 0,079 + 0,27 (A/V) |
[W/m3K] |
A/V ≥ 1,3 |
qm = 0,43 |
2. lakó, és szállásjellegű épületek esetén
A/V ≤ 0,3 |
EP = 110 |
[kWh/m2a] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP = 30 (A/V) + 101 |
[kWh/m2a] |
A/V ≥ 1,3 |
EP = 140 |
[kWh/m2a] |
3. irodaépületek esetén:
A/V ≤ 0,3 |
EP = 132 |
[kWh/m2a] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP = 28 (A/V) + 123,6 |
[kWh/m2a] |
A/V ≥ 1,3 |
EP = 160 |
[kWh/m2a] |
4. oktatási épületek esetén:
A/V ≤ 0,3 |
EP = 90 |
[kWh/m2a] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 |
EP = 60 (A/V) + 72 |
[kWh/m2a] |
A/V ≥ 1,3 |
EP = 150 |
[kWh/m2a] |
5. Egyéb funkciójú épületek
5.1. A III.1., III.2. és III.3. pontban meghatározott funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni:
5.1.1. a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében a II. pontban megadott követelményérték;
5.1.2. az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;
5.1.3. a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat: légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni; az épület szakaszos üzem korrekciós szorzójának értéke σ = 0,9.
5.2. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:
5.2.1. a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe,
5.2.2. a feltételezett energiahordozó földgáz,
5.2.3. a feltételezett hőtermelő kondenzációs kazán,
5.2.4. a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval,
5.2.5. a fűtési rendszerben tároló nincs,
5.2.6. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),
5.2.7. a vezetékek hőveszteségének számításakor az 55/45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,
5.2.8. a szivattyú fordulatszám szabályozású, a fűtővíz hőfoklépcsője 10 K,
5.2.9. a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű kondenzációs kazán,
5.2.10. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,
5.2.11. 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,
5.2.12. a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),
5.2.13. a tároló indirekt fűtésű,
5.2.14. amennyiben van gépi szellőzés a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiséghőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáztüzelésű kazánról táplálják, a szellőzőrendszer 70% hatásfokú hővisszanyerővel van felszerelve, a szellőzőrendszer légmennyisége, a vezetékek ellenállása és a működési ideje a ténylegessel megegyező,
5.2.15. a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe.
5.3. A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.
6. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje
A közel nulla energiaigényű épületeknek meg kell felelnie az 5. melléklet I. részében meghatározott követelményeknek. Meglévő épület önkéntes közel nulla energiaigényűvé minősítéséhez szükséges átalakítása során csak a felújítással érintett szerkezetre vonatkozik a követelmény.
1. A 2. és 3. pont kivételével a fajlagos hőveszteség tényező megengedett legnagyobb értéke az épület lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó:
A/V ≤ 0,3 |
qm = 0,12 |
[W/m3K] |
0,3 ≤ A/V ≤ 1,0 |
qm = 0,05143 + 0,2296 (A/V) |
[W/m3K] |
A/V ≥ 1,0 |
qm = 0,28 |
[W/m3K] |
1. táblázat: Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke
Sorszám |
1. Rendeltetés |
2. EP Összesített energetikai jellemző követelményértéke (kWh/m2a) |
1. |
Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt) |
100 |
2. |
Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)1) |
90 |
3. |
Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve) |
85 |
1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségéinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kWh/m2a-vel való megnövelése megengedett.
2. Egyéb rendeltetésű épületek
2.1. Az 1. pontban meghatározottól eltérő rendeltetésű épületekre, épületrészekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint az épület és épületgépészeti referencia rendszer alapján lehet meghatározni:
2.1.1. a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület, épületrész lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a II. részben megadott követelményérték (az ott meghatározott előírásokat az összesített energetikai jellemző követelményértékének kifejezéséhez alkalmazni kell olyan mezőgazdasági ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség, továbbá a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősülő épületeknél is);
2.1.2. az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;
2.1.3. a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat – légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye – az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok, vagy ezek hiányában a tervezési programban meghatározottak szerint kell meghatározni; az épület szakaszos üzem korrekciós szorzójának értéke σ = 0,9.
2.2. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:
2.2.1. a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe,
2.2.2. a feltételezett energiahordozó földgáz,
2.2.3. a feltételezett hőtermelő kondenzációs kazán,
2.2.4. a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 1 K arányossági sávval,
2.2.5. a fűtési rendszerben tároló nincs,
2.2.6. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),
2.2.7. a vezetékek hőveszteségének számításakor az 55/45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,
2.2.8. a szivattyú fordulatszám szabályozású, a fűtővíz hőfoklépcsője 10 K,
2.2.9. a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű kondenzációs kazán,
2.2.10. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,
2.2.11. 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,
2.2.12. a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),
2.2.13. a tároló indirekt fűtésű,
2.2.14. a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe.
2.3. A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.
2.4. Az így meghatározott fajlagos éves bruttó energiaigény mínusz 10 kWh/m2a tekintendő követelményértéknek.
Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.
Közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,
A gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított napenergián kívül számításba vehető még a bevilágító felületeken és más passzív hő nyerő felületeken (pl. Tromb fal, tömegfal, transzparens hőszigetelés) belső téren fűtést kiváltó szoláris hőnyereség a hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.
A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét.
Több ezer energetikai tanúsítvány elkészítésének a tapasztalatával vállaljuk az Ön ingatlanának tanúsítását.
Rendelje meg online!Megrendelését várjuk online: Energia tanúsítvány megrendelés > > |
Lengyel Ágoston | 2017-04-07 07:32:44 |
Megosztás |