| Porothem N+F 30 cm | Ytong P2-0,5 30 cm | |
| testsűrűség (kg/m3) | 800 | 500 |
| U érték - vakolva (W/m2K) | 0,49 | 0,37 |
| hővezetési tényező - lambda (W/mK) | 0,17 | 0,114 |
| fajhő (kJ/kgK) | 0,88 | 1 |
| nyomószilárdság (N/mm2) | 10 | 2,5 |
| hanggátlási szám - vakolva (dB) | 42 | 47 |
| éghetőségi csoport | nem éghető | nem éghető |
| listaár Br Ft/db | 340 | 968 |
| listaár Br Ft/m2 | 5440 | 7841 |

Porotherm
N+F és HS termékek műszaki jellemzői, árlista, 2009
Porotherm kőműves füzetek

Miből készül a pórusbeton?
A rendszer elemeinek fő alkotói - homok, mész, cement, víz - teljesen természetes alapanyagok.
Ezek alkotják a földfelszín túlnyomó részét, s nagyrészt a felszín közelében találhatók.
Így ezen anyagok kitermelése a legenergiatakarékosabb és ez károsítja legkevésbé a környezetünket.
Hogyan állítják elő az YTONG-ot?
A homokot finomra őrlik, és más nyersanyagokkal - mésszel, cementtel, vízzel és egy kevés alumíniumpasztával
(újrahasznosított termék) - elvegyítik. Az újrahasznosított nyersanyagok visszakerülnek az YTONG termelési
körforgásába. Az alumínium hajtóanyagként szolgál: mint hidrogéngáz által apró, egyenletes buborékok keletkeznek
az YTONG masszában. A megkötés után, a félig kemény elemeket méretre vágják, és 200 0C-on gőzérleléssel
megszilárdítják. A teljes száradás után a pórusokat már csak hőszigetelő levegő tölti ki.
A termelés során tehát nem keletkeznek sem levegőt, sem vizet, sem talajt roncsoló mérgező anyagok.
A pórusbeton autoklávos szilárdításával lényegesen több energia kerül megtakarításra, mint egyéb eljárásnál.
A millió, apró keletkező pórusnak köszönhetően nevezik pórusbetonnak az YTONG-ot.
Épületfizikai tulajdonságok
A pórusbeton - mint építőanyag - kiváló épületfizikai tulajdonságokkal rendelkezik.
Ennek következtében az YTONG-építőelemekkel különösen kedvező belső légállapotú és kellemes hőérzetet
biztosító terek alakíthatók ki. A pórusbetonra jellemző a jó hoszigetelő képesség és a fajlagos tömegéhez
viszonyított jó hőtárolás. Ez párosul egy kifejezetten nagy kihűlési idővel.
Ez azt jelenti, hogy bár kisebb fajlagos tömegénél fogva az egységre vonatkoztatott tárolt hő mennyisége
elmarad a nehezebb - ezáltal kevésbé jó hőszigetelő képességű - építőanyagok által tárolt hőmennyiségtől,
a kifejezetten lassú kihűlés bőven kompenzálja ezt a hatást. Így a faltest hőmérséklete csak lassan és
csillapított mértékben követi a környezet hőmérsékleti változásait.
forrás: Ytong gyártói honlap
Mi a beton?
A beton cement, víz, adalékanyagok és szükség esetén adalékszer keverékéből álló mesterséges építőanyag.
Kezdetben lágy, esetleg folyékony, majd fokozatosan megszilárdul. Szilárd állapotában mesterséges kőnek is
tekinthetjük, melynek szilárdsági tulajdonságaira jellemző a nyomószilárdsághoz viszonyított gyenge
húzószilárdság. E hátrányos tulajdonságot kiküszöbölendő készítik a vasalt betonokat, ahol a húzási
terhelést az acélbetétek veszi át.
|
|
Betonok osztályozása
A betonok osztályozása és jelölése alapvető fizikai és mechanikai tulajdonságaik alapján történik.
Testsűrűségüket tekintve az alábbi betonféleségeket különböztetjük meg:
Nyomószilárdsági osztályok:
A közönséges beton nyomószilárdsági osztályát C, a könnyűbetonét LC, a nehézbetonét HC betűjel utáni szám jelöli.
A mai magyar gyakorlatban - még a régi szabvány alapján - a betonok hengerpróbával minősített szilárdsági
osztályai (C4-C55) használatosak. (A betonosztály meghatározása a 300 mm magas és 150 mm átmérőjű próbatesten
égzett minősítés alapján történik): Pl.: C10: 10,0 N/mm2; C12: 12,0 N/mm2; C20: 20,0 N/mm2
Betonjavító szerek
A beton egyes tulajdonságait különböző kémiai anyagok hozzákeverésével kedvezően módosíthatjuk.
Általánosan az alábbi adalékanyagok használatosak:
Kötés- és szilárdulásgyorsítók katalitikus hatást fejtenek ki. Téli építési munkáknál a kötési idő
gyorsításával mérséklik a fagyveszélyt, megrövidítik a zsaluzás idejét. Elterjedten használt szer a Kalcidur.
Kötés- és szilárduláslassítók leginkább a frissbetonnál használatosak az eltarthatóság növelésére nagy távolságra
történő szállítás esetén. Nagy tömegű betontömbök készítésekor a nyári hőfejlődés mérséklésére is alkalmazható.
Hazai kötéslassító a citromsav alapú Retardol. Mosott betonfelületek készítésekor kötésgátló alkalmazásával
akadályozzák meg a felületi réteg szilárdulását. Így lesz lehetséges a kötőanyag kimosása a felületi rétegből.
Fagyállóságot fokozók anyagok tulajdonképpen légbuborék képző szerek, melyek a betonban 20-300 m-es buborékokat
képezve csökkentik a fagyérzékenységet. Ez alapvetően két módon érik el: egyrészt megszakítják a
kapillárisokat a betonban, megakadályozva a víz beszivárgását, másrészt teret adnak a táguló jég terjedésének.
Vízzáróságot fokozó anyagok a betonhoz keverve a kapillárisokon beszivárgó víz hatására megdúzzadnak és
eltömik a pórusokat. Finom eloszlású bentonit vagy trasz alkalmas erre a célra.
Színezőanyagnak nevezünk minden olyan anyagot mellyel a beton természetes színe megváltoztatható
tulajdonságainak romlása nélkül. A betont teljes tömegében vagy csak a felületi rétegében
(kopóréteg, pl. beton díszburkoló kövek esetén) lehet színezni.
A beton festésére alkalmas pigmentek fontos jellemzője, hogy a cement szilárdulása során keletkező mésszel
nem lépnek reakcióba. Ilyen anyagok a korom (fekete), a vasoxid (sárga, vörös, barna) a króm oxid (zöld),
titán dioxid (fehér). A hagyományos beton természetesen csak sötétebb tónusú színekre festhető,
fehér vagy világosabb szín esetén fehércementet és világosabb színű adalékanyagot kell használjunk.
Gázképző és habképző anyagok gázbetonok és habbetonok készítésekor használatosak.
Az előbbiek előállítását kémiai reakciók során képződött gázbuborékok, az utóbbiakét a beton keverése
során létrejött légbuborékok teszik lehetővé. Elterjedt gázképző az alumíniumpor (hidrogéngáz keletkezik)
és a hidrogén peroxid (oxigén keletkezik), leggyakoribb habképző anyagok a különféle szappanok.
A képlékenyítő anyagok csökkentik a víz felületi feszültségét, növelve ezáltal a beton folyósságát.
Elterjedten használt képlékenyítő szer a Plasztol NK-3. Folyósító anyagok a pórusokat teszik víztaszítóbbá,
önterülő betonok készítésekor használatos (Melment L-10)
A bedolgozott beton felületi tulajdonságait szintén megváltoztathatjuk különböző vegyi anyagokkal.
Leggyakrabban használt felületkezelő szerek a formaleválasztók, felületi színező anyagok és víztaszító bevonatok.
forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
Látszóbeton,
szerző: Varga Péter István
Online árkalkuláció |
|
|
Készítsen online árkalkulációt a családi ház vagy társasház becsült építési költségeire. Nincs más dolga, mint az alapterületi adatokat megadni, ez után - a közelmúltban végzett kivitelezéseink alapján - rögtön láthatja a becsült kiviteli költséget. Árkalkulátor > > |
Mit érdemes hőszigetelni? |
|
|
Melyik határoló szerkezeteket lehet a ház építése során a leghatékonyabban hőszigetelni? Milyen nyílászárót érdemes beépíteni? Mi az egyes szerkezetek hőszigetelésének megtérülési ideje? Szolgáltatásunk segítségével meghatározható, hogy a családi ház építése során mely szerkezetek szigetelésével biztosítható a leggyorsabb megtérülés. Energiahatékonysági számítás > > |
A külső falak optimális hőszigetelése |
|
|
Milyen vastag hőszigetelést érdemes a falon elhelyezni? A családi házak építése, felújítása során jellemzően előforduló falazatok - hőszigetelés nélküli ill. hőszigetelt állapotára vonatkozó - hőátbocsátási tényezőjét találja meg a táblázatos formában. Falazatok U értéke > > |
Építőipari jogszabályok |
|
|
Építési törvény, OTÉK Az akadálymentes építészet követelményei, előírásai 7/2006. számú TNM rendelet az Épületek energiatanúsításáról 191/2009. számú Kormányrendelet az Építőipari kivitelezésről Építési törvények, rendeletek > > |
"Épületek energiatanúsítása" rendeletről |
|
|
Az "Épületek energiatanúsításáról" szóló rendeletről közérthetően. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet háromszintű követelményrendszerének rövid bemutatása. Családi házak, társasházak építésére vonatkozó energetikai előírások, javaslatok. 7/2006. TNM rendelet > > |