A szerkezetépítés építőanyagai

Falazat  -  Beton

Falazatok

Porotherm  -  YTONG

Porotherm - Ytong tégla összehasonlítás
  Porothem N+F 30 cm Ytong P2-0,5 30 cm
testsűrűség (kg/m3) 800 500
U érték - vakolva (W/m2K) 0,49 0,37
hővezetési tényező - lambda (W/mK) 0,17 0,114
fajhő (kJ/kgK) 0,88 1
nyomószilárdság (N/mm2) 10 2,5
hanggátlási szám - vakolva (dB) 42 47
éghetőségi csoport nem éghető nem éghető
listaár Br Ft/db 340 968
listaár Br Ft/m2 5440 7841



Porotherm N+F és HS termékek műszaki jellemzői, árlista, 2009
Porotherm kőműves füzetek

Porotherm építési rendszer

Természetes alapanyagú pince- és külső falazóelemek, válaszfalelemek, nyílásáthidalók, födémrendszer és egyéb kiegészítő elemek, melyek alkalmazásával a ház pincétől a födémig egységes, egymáshoz illeszkedő, homogén, kerámia alapú építőelemekből építhető fel. A tégla - a magyar éghajlati viszonyok mellett - a legoptimálisabb lakóklímát biztosítja a bent élők számára, hőszigetelő és hőtartó képessége a lakóház költséghatékony fenntartását biztosítja.

Porotherm családiház építés

Porotherm Profi termékek

A Porotherm Profi termékcsalád a legkorszerűbb téglatechnológia magyarországon. A tégla - égetését követő csiszolásnak köszönhetően - milliméterpontos, hasonlóképpen az ebből épülő falazat is. A kivitelezése e termékkel speciális szaktudást igényel, amelynek eredményeként pontos és kitűnő minőségű, jobb épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező, esztétikus falazat építhető, mindössze 1 mm-es habarcsfugával. Az új csiszolt termékcsalád mind nútféderes, mind HS minőségben kapható, és az azokhoz kínált kiegészítő elemek sora is rendelkezésre áll. A Porotherm Profi falazat építésekor a vékony falazó habarcs szükségelt falvastagságtól függően 80 %-kal is kevesebb lehet, mint a normál falazó habarcs esetén, hisz csak 1 mm vastag rétegre van szükség. A falazat hőszigetelő képessége 4-22 %-kal lehet jobb, és a falazás munkaideje pedig akár kétharmadára is csökkenhet.

Porotherm HS termékek

Az égetett agyagból előállított, optimalizált üregszerkezetű és tömegű, hagyományos kőműves technológiával építhető falazóelemek új generációja, a Porotherm HS termékcsalád. Elemei egyedülálló hőszigetelő képességgel és egyben a tégla minden előnyével rendelkeznek.

forrás: Porotherm gyártói honlap





YTONG építési rendszer elemek
YTONG építőanyag tanácsadó
YTONG csomóponti katalógus
YTONG árlista 2009.09.01.

Ytong építési rendszer

Miből készül a pórusbeton?

A rendszer elemeinek fő alkotói - homok, mész, cement, víz - teljesen természetes alapanyagok. Ezek alkotják a földfelszín túlnyomó részét, s nagyrészt a felszín közelében találhatók. Így ezen anyagok kitermelése a legenergiatakarékosabb és ez károsítja legkevésbé a környezetünket.

Ytong családiház építés

Hogyan állítják elő az YTONG-ot?

A homokot finomra őrlik, és más nyersanyagokkal - mésszel, cementtel, vízzel és egy kevés alumíniumpasztával (újrahasznosított termék) - elvegyítik. Az újrahasznosított nyersanyagok visszakerülnek az YTONG termelési körforgásába. Az alumínium hajtóanyagként szolgál: mint hidrogéngáz által apró, egyenletes buborékok keletkeznek az YTONG masszában. A megkötés után, a félig kemény elemeket méretre vágják, és 200 0C-on gőzérleléssel megszilárdítják. A teljes száradás után a pórusokat már csak hőszigetelő levegő tölti ki. A termelés során tehát nem keletkeznek sem levegőt, sem vizet, sem talajt roncsoló mérgező anyagok. A pórusbeton autoklávos szilárdításával lényegesen több energia kerül megtakarításra, mint egyéb eljárásnál. A millió, apró keletkező pórusnak köszönhetően nevezik pórusbetonnak az YTONG-ot.

Épületfizikai tulajdonságok

A pórusbeton - mint építőanyag - kiváló épületfizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Ennek következtében az YTONG-építőelemekkel különösen kedvező belső légállapotú és kellemes hőérzetet biztosító terek alakíthatók ki. A pórusbetonra jellemző a jó hoszigetelő képesség és a fajlagos tömegéhez viszonyított jó hőtárolás. Ez párosul egy kifejezetten nagy kihűlési idővel. Ez azt jelenti, hogy bár kisebb fajlagos tömegénél fogva az egységre vonatkoztatott tárolt hő mennyisége elmarad a nehezebb - ezáltal kevésbé jó hőszigetelő képességű - építőanyagok által tárolt hőmennyiségtől, a kifejezetten lassú kihűlés bőven kompenzálja ezt a hatást. Így a faltest hőmérséklete csak lassan és csillapított mértékben követi a környezet hőmérsékleti változásait.

forrás: Ytong gyártói honlap



Beton

Mi a beton?

A beton cement, víz, adalékanyagok és szükség esetén adalékszer keverékéből álló mesterséges építőanyag. Kezdetben lágy, esetleg folyékony, majd fokozatosan megszilárdul. Szilárd állapotában mesterséges kőnek is tekinthetjük, melynek szilárdsági tulajdonságaira jellemző a nyomószilárdsághoz viszonyított gyenge húzószilárdság. E hátrányos tulajdonságot kiküszöbölendő készítik a vasalt betonokat, ahol a húzási terhelést az acélbetétek veszi át.

Betonok összehasonlító táblázata a szabványjelölések alapján (kivonat)
MSZ 4719
régi szabvány
MSZ EN 206-1
(vagy MSZ 4798-1)
új szabvány
CKt CKt
C 8 - 16 FN C 8/10 - 16 F1
C 16 - 24 KK C 16/20 - 24 F2
C 20 - 24 KK C 20/25 - 24 F2
C 25 - 32 KK VZ 4 C 25/30 - 32 F2 XV1(H)
Betonacélok összehasonlító táblázata a szabványjelölések alapján
MSZ 339-87 DIN 488 T1 EN 10080-94
B 60.40 BSt 420 S  
B 60.50 BSt 500 S B500 H

Betonok osztályozása

A betonok osztályozása és jelölése alapvető fizikai és mechanikai tulajdonságaik alapján történik.

Testsűrűségüket tekintve az alábbi betonféleségeket különböztetjük meg:

  1. Könnyűbeton (LC): 600-2000 kg/m3
  2. Normál beton (C): 2001-2500 kg/m3
  3. Nehézbeton (HC): > 2500 kg/m3
A betonok csoportosítása konzisztenciájuk szerint:

  1. Földnedves (FN)
  2. Kissé képlékeny (KK)
  3. Képlékeny (K)
  4. Folyós (F)

Nyomószilárdsági osztályok:
A közönséges beton nyomószilárdsági osztályát C, a könnyűbetonét LC, a nehézbetonét HC betűjel utáni szám jelöli. A mai magyar gyakorlatban - még a régi szabvány alapján - a betonok hengerpróbával minősített szilárdsági osztályai (C4-C55) használatosak. (A betonosztály meghatározása a 300 mm magas és 150 mm átmérőjű próbatesten égzett minősítés alapján történik): Pl.: C10: 10,0 N/mm2; C12: 12,0 N/mm2; C20: 20,0 N/mm2

Betonjavító szerek

A beton egyes tulajdonságait különböző kémiai anyagok hozzákeverésével kedvezően módosíthatjuk. Általánosan az alábbi adalékanyagok használatosak:

Kötés- és szilárdulásgyorsítók katalitikus hatást fejtenek ki. Téli építési munkáknál a kötési idő gyorsításával mérséklik a fagyveszélyt, megrövidítik a zsaluzás idejét. Elterjedten használt szer a Kalcidur.

Kötés- és szilárduláslassítók leginkább a frissbetonnál használatosak az eltarthatóság növelésére nagy távolságra történő szállítás esetén. Nagy tömegű betontömbök készítésekor a nyári hőfejlődés mérséklésére is alkalmazható. Hazai kötéslassító a citromsav alapú Retardol. Mosott betonfelületek készítésekor kötésgátló alkalmazásával akadályozzák meg a felületi réteg szilárdulását. Így lesz lehetséges a kötőanyag kimosása a felületi rétegből.

Fagyállóságot fokozók anyagok tulajdonképpen légbuborék képző szerek, melyek a betonban 20-300 m-es buborékokat képezve csökkentik a fagyérzékenységet. Ez alapvetően két módon érik el: egyrészt megszakítják a kapillárisokat a betonban, megakadályozva a víz beszivárgását, másrészt teret adnak a táguló jég terjedésének.

Vízzáróságot fokozó anyagok a betonhoz keverve a kapillárisokon beszivárgó víz hatására megdúzzadnak és eltömik a pórusokat. Finom eloszlású bentonit vagy trasz alkalmas erre a célra.
Színezőanyagnak nevezünk minden olyan anyagot mellyel a beton természetes színe megváltoztatható tulajdonságainak romlása nélkül. A betont teljes tömegében vagy csak a felületi rétegében (kopóréteg, pl. beton díszburkoló kövek esetén) lehet színezni. A beton festésére alkalmas pigmentek fontos jellemzője, hogy a cement szilárdulása során keletkező mésszel nem lépnek reakcióba. Ilyen anyagok a korom (fekete), a vasoxid (sárga, vörös, barna) a króm oxid (zöld), titán dioxid (fehér). A hagyományos beton természetesen csak sötétebb tónusú színekre festhető, fehér vagy világosabb szín esetén fehércementet és világosabb színű adalékanyagot kell használjunk.

Gázképző és habképző anyagok gázbetonok és habbetonok készítésekor használatosak. Az előbbiek előállítását kémiai reakciók során képződött gázbuborékok, az utóbbiakét a beton keverése során létrejött légbuborékok teszik lehetővé. Elterjedt gázképző az alumíniumpor (hidrogéngáz keletkezik) és a hidrogén peroxid (oxigén keletkezik), leggyakoribb habképző anyagok a különféle szappanok.

A képlékenyítő anyagok csökkentik a víz felületi feszültségét, növelve ezáltal a beton folyósságát. Elterjedten használt képlékenyítő szer a Plasztol NK-3. Folyósító anyagok a pórusokat teszik víztaszítóbbá, önterülő betonok készítésekor használatos (Melment L-10)

A bedolgozott beton felületi tulajdonságait szintén megváltoztathatjuk különböző vegyi anyagokkal. Leggyakrabban használt felületkezelő szerek a formaleválasztók, felületi színező anyagok és víztaszító bevonatok.

forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Látszóbeton, szerző: Varga Péter István



Online árkalkuláció

Online árkalkulátor Készítsen online árkalkulációt a családi ház vagy társasház becsült építési költségeire. Nincs más dolga, mint az alapterületi adatokat megadni, ez után - a közelmúltban végzett kivitelezéseink alapján - rögtön láthatja a becsült kiviteli költséget.    Árkalkulátor > >


Mit érdemes hőszigetelni?

Energiahatékonysági számítás Melyik határoló szerkezeteket lehet a ház építése során a leghatékonyabban hőszigetelni? Milyen nyílászárót érdemes beépíteni? Mi az egyes szerkezetek hőszigetelésének megtérülési ideje? Szolgáltatásunk segítségével meghatározható, hogy a családi ház építése során mely szerkezetek szigetelésével biztosítható a leggyorsabb megtérülés.    Energiahatékonysági számítás > >


A külső falak optimális hőszigetelése

Fal hőszigetelés Milyen vastag hőszigetelést érdemes a falon elhelyezni? A családi házak építése, felújítása során jellemzően előforduló falazatok - hőszigetelés nélküli ill. hőszigetelt állapotára vonatkozó - hőátbocsátási tényezőjét találja meg a táblázatos formában.    Falazatok U értéke > >


Építőipari jogszabályok

Építési törvény Építési törvény, OTÉK
Az akadálymentes építészet követelményei, előírásai
7/2006. számú TNM rendelet az Épületek energiatanúsításáról
191/2009. számú Kormányrendelet az Építőipari kivitelezésről
Építési törvények, rendeletek > >


"Épületek energiatanúsítása" rendeletről

Épületek energiatanusítása Az "Épületek energiatanúsításáról" szóló rendeletről közérthetően. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet háromszintű követelményrendszerének rövid bemutatása. Családi házak, társasházak építésére vonatkozó energetikai előírások, javaslatok.
7/2006. TNM rendelet > >


Energiatudatos építészet


Energiahatékonysági számítás
Hőszigetelés - Hőtechnika
Korszerű falazatok
Szellőzéstechnika

Letöltések:

Az egészséges lakás
Légtechnika tervezés
Falak hőszigetelése
Porotherm HS
Üveggyapot hõszigetelés



Referencia kivitelezések:





Családi ház, társasház
építés a budai régióban


general building contractor - english
© Pannon Építőműhely kft. - Kapcsolat
Keresés
Weblapkészítés