Hőszigetelés
-
Vízszigetelés
-
Hangszigetelés
Épületek energetikai tanúsítása
A Pannon Építőműhely Kft. jogosultsággal rendelkezik családi házak és egyéb épületek 176/2008. számú Korm. rendeletben meghatározott energetikai tanúsításához.
Energiahatékonysági számítás
Javasljuk, hogy a kivitelezés megkezdése elött készítessen energiahatékonysági számítást, amely segítségével modellezhető az épület tervezett állapotának energiafogyasztása. Épületfejújítás esetén az optimálisan szigetelhető szerkezetek kiválasztására, új építés esetén a hőszigetelés optimalizálásán túl a tartószerkezetek kiválasztására is javaslatot teszünk. A tervezett energiahatékony épület hőszigetelésére több variációt készítünk, így számszerűsített adatok alapján meghatározható, hogy:
- mely határoló szerkezeteket lehet a leghatékonyabban hőszigetelni;
- mi a hőszigetelés optimális vastagsága;
- az egyes szerkezetek hőszigetelésének megtérülési ideje, így láthatóvá válik, hogy melyik határoló szerkezetek szigetelésével térül meg leghamarabb a befektetett összeg.
Az energiahatékonysági számítás három részből tevődik össze:
- helyszíni szemle, konzultáció, tervek átvétele;
- tervek feldolgozása, a határoló szerkezetek mennyiségi és minőségi meghatározása;
- min. 3 energiahatékonysági intézkedéscsomag kidolgozása, ezen beruházások hőtechnikai és gazdaságossági összehasonlítása.
A szolgáltatás ára br. 39.000 Ft, mely összeget építési megbízás esetén a kivitelezési díjból jóváírunk.
Szigetelések
A Pannon Építőműhely Kft. korszerű építőanyagokkal és épületszerkezetekkel foglalkozó oldalain segítséget kívánunk nyújtani családi házak, társasházak egyéb épületek tevezéséhez, kivitelezéséhez. Napjaink jellemző építőanyagainak műszaki leírásai mellett megtalálható számos alkalmazástechnikai útmutató is.
Hőszigetelés
-
Vízszigetelés
-
Hangszigetelés
Hőszigetelések - jogszabályi háttér, tervezési segédletek
Nyári hővédelem
-
Energetikai követelmény (7/2006 TNM rendelet)
-
Falszerkezetek u értéke
A környezetvédelmi és gazdaságossági érvek mellett az épületek megfelelő hőszigetelését egyre inkább indokolja Magyarország energiafüggőségének csökkentése is. Óriási lemaradásban vagyunk ezen a téren, a hazai intézmények átlagos négyzetméterre vetített energiaigénye 250 kWh/m2 feletti értékre becsülhető, a sokat emlegetett passzív házak követelményértéke pedig 15 kWh/m2/év. A hőveszteség a határoló szerkezeteken kiáramló hőenergiából, másrészt a filtrációból adódik össze.
Nyári hővédelem
A hőszigetelő anyagok kiválasztásánál gondolni kell a nyári hővédelemre is. Nem biztos, hogy az az anyag, ami télen megfelelő hővédelemmel rendelkezik az nyáron is az optimális védelmet biztosítja. A nyári hővédelem megfelelősségét az anyag hőkapacitása és tömege határozza meg, ebből következik a szerkezet fáziseltolódása, vagyis, hogy a külső környezet felmelegedése milyen késleltetéssel jelenik meg a belső térben. Néhány anyag fajlagos hőkapacitását (régi nevén: fajhőjét) és egyéb, a nyári hővédelemmel kapcsolatos adatait tartalmazza az alábbi táblázat:
Hőszigetelő anyagok nyári hővédelemmel kapcsolatos jellemzői
|
Anyag megnevezése
|
Hőkapacitás érték
|
Testsűrűség
|
Hőtárolási szám
|
|
|
kJ/kgK
|
kg/m3
|
kJ/m3K
|
| Polisztirol
|
1,46
|
20-40
|
29-58
|
| Szálas hőszigetelő anyagok
|
0,84
|
50-200
|
42-168
|
| Fa alapú hőszigetelések
|
2,10
|
160-200
|
336-420
|
| Cellulóz alapú szigetelések
|
1,95
|
30-65
|
59-127
|
Energetikai követelmények - Épületek energetikai jellemzőinek meghatározása
Az épületekre vonatkozó követelményeket a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza, ami alapján a megfelelőséget három mutató kiszámításával kell alátámasztani:
- az egyes határoló szerkezetek hőátbocsájtási tényezőinek megfelelőssége;
- az épület fajlagos hőveszteségének megfelelőssége, figyelembe véve az épület felület/térfogat arányát (ill. ezen követelményértékből számítható a határoló szerkezetek átlagos hőátbocsájtási tényezőjének felső határa);
- összesített energetikai jellemző megfelelőssége, az épület teljes energiaszükségletének (fűtés, melegvíz előállítás, szellőzés, gépi hűtés, világítás) éves mértéke, figyelembe véve az épület felület/térfogat arányát.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítási módját a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet határozza meg, amely alapján az épületeket az alábbi katágóriák egyikébe kell sorolni. Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni.
A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az önálló rendeltetési egység minőségi osztályának betűjele és szöveges jellemzése az alábbi táblázat szerint határozandó meg:
Épületek energetikai minősítési osztályai
| Minőségi osztály betűjele
|
Összesített energetikai jellemző és a viszonyítási alap arányának százaléka
|
Minőségi osztály szöveges jellemzése
|
| A+
|
<55
|
Fokozottan energiatakarékos
|
| A
|
56-75
|
Energiatakarékos
|
| B
|
76-95
|
Követelménynél jobb
|
| C
|
96-100
|
Követelménynek megfelelő
|
| D
|
101-120
|
Követelményt megközelítő
|
| E
|
121-150
|
Átlagosnál jobb
|
| F
|
151-190
|
Átlagos
|
| G
|
191-250
|
Átlagost megközelítő
|
| H
|
251-340
|
Gyenge
|
| I
|
341<
|
Rossz
|
Látható, hogy a követelményértékek korántsem nevezhetők magasnak, ezért új építésű családi házak, társasházak, egyéb épületek esetén ajánlott a határoló szerkezeteket a kötelező értéknél kedvezőbbre építeni. A határoló szerkezetek követelmény- és ajánlott értékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Családi házak, társasházak építése során előforduló határoló szerkezetek hőátbocsájtási tényezőinek követelményértékei
|
Szerkezet megnevezése
|
követelmény érték
|
ajánlott érték
|
|
|
W/m2K
|
W/m2K
|
| Külső fal
|
0,45
|
0,3
|
| Lapostető
|
0,25
|
0,2
|
| Padlásfödém
|
0,3
|
0,2
|
| Fűtött tetőteret határoló szerkezet
|
0,25
|
0,25
|
| Alsó zárófödém fűtetlen pince felett
|
0,5
|
0,3
|
| Alsó zárófödém árkád felett
|
0,25
|
0,2
|
| Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag)
|
1,6
|
1,2
|
| Talajjal érintkező fal 0-1 m között
|
0,45
|
0,3
|
| Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban
|
0,5
|
0,3
|
| Fűtött és fűtetlen terek közötti fal
|
0,5
|
0,5
|
Családi házak építése során előforduló falszerkezetek U értéke
Falszerkezetek tervezése során érdemes végiggondolni, hogy a szigetelés függvényében hogyan változik a hőátbocsájtási tényező értéke (a táblázat a Winwatt program segítségével készült, normál falazóhabarcs és Austrotherm AT-H80 expandált polisztirol anyagú hőszigetelés használatát feltételezve):
Családi házak jellemző falszerkezeteinek hőátbocsájtási tényezője
hőszigetelés nélküli ill. hőszigetelt állapotban
| Falszerkezet
|
Szigetelés
|
| Megnevezés
|
Test- sűrűség
|
Hővezetési tényező
|
Fal- vastagság
|
nélkül
|
3 cm
|
6 cm
|
8 cm
|
10 cm
|
12 cm
|
14 cm
|
18 cm
|
|
|
kg/m3
|
W/mK
|
cm
|
W/m2K
|
| Vasbeton
|
2400
|
1,55
|
15
|
3,80
|
|
0,57
|
0,44
|
0,36
|
0,30
|
0,27
|
0,21
|
| Km. tömör tégla
|
1700
|
0,88
|
25
|
1,95
|
|
0,50
|
0,40
|
0,33
|
0,29
|
0,25
|
0,20
|
| B30 tégla
|
1460
|
0,64
|
30
|
1,44
|
|
0,47
|
0,38
|
0,32
|
0,28
|
0,24
|
0,20
|
| Porotherm 38 pincetégla
|
900
|
0,280
|
38
|
0,64
|
|
0,33
|
0,28
|
0,25
|
0,22
|
0,20
|
0,17
|
| Porotherm 30 N+F
|
800
|
0,197
|
30
|
0,58
|
|
0,31
|
0,27
|
0,24
|
0,21
|
0,19
|
0,16
|
| Porotherm 38 N+F
|
800
|
0,207
|
38
|
0,50
|
|
0,28
|
0,25
|
0,23
|
0,20
|
0,18
|
0,15
|
| Porotherm 44 N+F
|
800
|
0,183
|
44
|
0,39
|
0,30
|
0,25
|
0,22
|
0,20
|
0,18
|
0,17
|
0,14
|
| Porotherm 30 HS
|
650
|
0,171
|
30
|
0,52
|
0,37
|
0,29
|
0,25
|
0,23
|
0,20
|
0,18
|
0,16
|
| Porotherm 38 HS
|
650
|
0,179
|
38
|
0,43
|
0,33
|
0,26
|
0,23
|
0,21
|
0,19
|
0,17
|
0,15
|
| Porotherm 44 HS
|
650
|
0,166
|
44
|
0,35
|
0,28
|
0,23
|
0,21
|
0,19
|
0,17
|
0,16
|
0,14
|
| Ytong 30 P2-0,5
|
500
|
0,130
|
30
|
0,40
|
0,31
|
0,25
|
0,22
|
0,20
|
0,18
|
0,17
|
0,14
|
| YTONG 37,5 P2-0,5
|
500
|
0,130
|
37,5
|
0,33
|
0,26
|
0,22
|
0,20
|
0,18
|
0,17
|
0,15
|
0,13
|
A fenti táblázat segítségével a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet első követelményrendszerének teljesülését lehet meghatározni, de a tervezés folyamán a rendelet további követelményeit, ill. a páratechnikai méretezést is figyelembe kell venni. A családi házak, társasházak páratechnikai méretezése kapcsán a hőszigetelés vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a harmatponti izoterma a hőszigetelésben (ne a teherhordó falszerkezetben) helyezkedjen el, ahonnan az esetlegesen lecsapódott pára - megfelelő rétegrend és anyagválasztás esetén - szabadon el tud távozni.
Hőszigetelések - hőszigetelő anyagok
Expandált polisztirol (EPS)
-
Zárt cellás polisztirol (XPS)
-
Szálas anyagok (kőzet- és üveggyapot)
-
Egyéb anyagok
Expandált polisztirol (EPS)

Napjaink épületeinek leggazdaságosabban beépíthető hőszigetelő anyaga az expandált polisztirolhab, amely anyag a legtöbb határoló szerkezet hőszigetelése során eredményesen alkalmazható, leggyakoribb alkalmazási területei a családi házak, társasházak homlokzatai és aljzatai.
EPS tervezési segédlet - Nikecell
Hőszigetelések - Austrotherm
Fokozott homlokzati hőszigetelés - Austotherm
Tető szigetelés, fordított rétegrend - Austrotherm
Külső falak szigetelése - Austrotherm
Könnyűbeton hőszigetelés - Austrotherm
Felületszivárgók - Austrotherm
Magastető hőszigetelés, szarufák között - Austrotherm
Magastető hőszigetelés, szarufák felett - Austrotherm
Padlás szigetelés - Austrotherm
Padlófűtés hőszigetelése - Austrotherm
Pincefalak hőszigetelése - Austrotherm
Zöldtetők hőszigetelése, szivárgók - Austrotherm
Lábazat, hőhíd hőszigetelése - Austrotherm
Árjegyzék - Austrotherm
Zártcellás (extrudált) polisztirol (XPS)
Bizonyos épületszerkezetek hőszigetelése során (pl.: lábazatok, fordított rétegrendű lapostetők) a szigetelés vízzel érintkezhet. A zártcellás polisztirol vízfelvétele elhanyagolható, ezért alkalmazható vízzel érintkező szerkezetekben is.
Általános információk - Styrofoam
Fordított rétegrendű tetők - Styrofoam
Hőhídak szigetelése - Styrofoam
Magastető hőszigetelés - Styrofoam
Műszaki adatok - Styrofoam
Lábazati hőszigetelés - Styrofoam
Műszaki információk - Ursa
Szálas anyagok (kőzet- és üveggyapot)
Egyes épületszerkezetek építése kapcsán alapvető követelmény lehet a nagyfokú páraáteresztés és tűzállóság. Ebben az esetben az ásványgyapot hőszigetelés beépítése jelenti a megoldást.
Homlokzati hőszigetelés - Rockwool kőzetgyapot
Nem terhelhető hőszigetelés - Rockwool kőzetgyapot
Műszaki információk Ursa kőzetgyapot
Egyéb hőszigetelő anyagok
Az épületek teljeskörű hőszigetelése számos kiegészítő elemet követelhet meg.
Ilyen lehet például - elsősorban a családi házak, társasházak építse során - az erkélyeknél, előtetőknél alkalmazható hőhídmegszakító elem.
Hőhídmegszakító - Schöck
Vízszigetelés
Bitumenes lemez
-
Műanyag lemez
-
Kenhető szigetelések
Bitumenes lemez
Családi házak, társasházak építése kapcsán fellépő vízszigetelési munkálatok leggyakrabban alkalmazott anyaga a bitumenes szigetelő lemez.
Talajnedvesség
elleni szigetelés - Isola
Nem
járható lapostető szigetelés - Isola
Hasznosított
lapostatő szigetelés - Isola
Pince,
lábazat szigetelés - Villas
Lapostető
szigetelés - Villas
Terasztető,
lapostető szigetelés - Villas
A bitumenes vízszigetelő anyagok tartóvázát a hordozóréteg alkotja, ami nagyban meghatározza a lemezek mechanikai tulajdonságait (szakítószilárdság, szakadó nyúlás). Régebben nemezhordozójú, majd nyerspapír betétes szigetelo-lemezeket készítettek. Magyarországon a múlt század végén kezdték el gyártani az ilyen anyagokat. (Az első nagy szigetelési munka amirol írásos dokumentáció maradt fenn, a Milleniumi Földalatti Vasút szigetelése, bitumennel itatott nemezszigeteléssel készült.) A szerves (korhadásra hajlamos) hordozójú szigetelőanyagok, napjainkban egyre inkább visszaszorulnak, helyettük tartósabb, nagyobb szilárdságú, nem korhadó hordozóanyagokat használnak. A leggyakrabban alkalmazott ilyen anyagok: üvegfátyol, nem szőtt műanyag textíliák, üveg és műanyag szál szövetek, fém és műanyag fóliák. Az üvegfátyol műgyanta kötőanyaggal egymáshoz kötött vékony üvegszálak rendezetlen halmazából áll. A vékonylemezekhez 60-80 gr/m2, a hegesztheto vastaglemezekhez 75-90 gr/m2 súlyú fátylakat használnak. A hordozóanyagot általában "V", vagy "GV" betűjellel jelzik a gyárak. Az üvegfátyol hordozójú lemezeket a kis igénybevételű, szerkezeti mozgásra nem hajlamos felületeken alkalmazzák. Nagy terheléseknek kitett szigetelések hordozóanyaga az üvegszövet. A 100-300 gr/m2 tömegű szövetek szakítóereje igen nagy, 600-2000 N/cm2. Az üvegszövetet általában "G", ill. "GG" jelzés mutatja. Ezt a hordozót már inkább a magasabb értékű modifikált bitumenes vastaglemezekhez használják. A műanyag (poliészter, poliamid, polipropilén szál) szöveteket és a nem szőtt textíliákat nagy nyúlóképesség (40-50%) és viszonylag magas szakítóerő jellemzi (600-1200 N/cm2). Korrózióval szemben ellenállóak és rugalmasak, így a magas muszaki értékű szigetelőanyagokhoz előszeretettel alkalmazzák az ilyen hordozókat. Betűjelzésük általában: "P" ill. "PV". A műanyag fóliák általában a modifikált bitumenes öntapadó szigetelo-lemezek hordozóanyagai. A vékony PE fóliát a hegeszthető lemezek alsó felületén, a tekercselt lemez összetapadását megakadályozó választó rétegként is alkalmazzák. A fémfóliák főleg a párazáró lemezek (általában alumínium fólia), vagy a növényzettel telepített tetők (zöld tető) gyökérálló szigetelő-lemezeinek (sárgaréz fólia) betétanyagaként használatosak. Jelzésük: "Al", "Cu". Ezen lemezek használatának korlátot szab a fém és a bitumen hőtágulása közötti jelentős eltérés.
A bitumenes lemezeken található felületképző anyagok egyik feladata a lemezfelületek tapadásának meggátlása. Erre a célra hintőanyagokat, durva vagy finom homokot, ("H", "F") vagy talkumot ("T") esetleg vékony polietilén fólia kasírozást ("K", "PE") alkalmaznak. A lapos tetők legfelső rétegeként használatos zárólemezeket érő UV sugárzás, valamint a túlzott felmelegedés meggátlására palaörlemény hintést használnak. Jelölésük: "MIN", "S", "SOLAR". Páranyomást kiegyenlítő lemezek alsó felületének anyaga kavics, polisztirolgyöngy vagy filclemez lehet. (Forrás: Ezermester, 1999/3)
Bitumenes lemezek csoportosítása:
- desztillációs bitumen
- oxidációs bitumen
- modifikált bitumen
Műanyag lemez
Műanyag lemezek alkalmazástechnikája - Sikofol
Mivel a hagyományos bitumenes szigetelés meglehetősen nehéz, tűz- és balesetveszélyes munka, a fejlesztők már régóta keresték az egyszerűbb, biztonságosabb megoldásokat. Ennek a fejlesztésnek egyik eredménye a már fentebb ismertetett korszerű bitumenes lemezek kialakulása, a másik pedig, a sok tekintetben egyszerűbben kivitelezhető, de szigorú technológiai fegyelmet kívánó, egy rétegben alkalmazható műanyag szigetelő rendszerek létrejötte. Az első vízszigetelésre alkalmas, poliizobutilén alapú műanyagot, a 30-as évek elején Németországban fejlesztették ki OPPANOL-B néven. Ezt aztán az 50-es évek végétol egyre bovülő kínálat követte. A műanyag szigetelok a rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoportba sorolhatók. A plasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevéssé képes, de hő hatására meglágyuló és alakítható, forró levegővel, vagy oldószerekkel hegesztheto (plasztomer) műanyagok és a nagy nyúlóképességű, rugalmas, hőre kevéssé lágyuló, az oldószereknek ellenálló (így nem hegeszthető) elasztomer műkaucsuk lemezek. Ezen szigetelő-anyagokat is készíthetik valamilyen erősítő hordozóanyaggal, fátyol ill. filc alátéttel stb. A műanyag szigeteléseket egy rétegben készítik, ezért hibázni tilos. Ennek érdekében a gyártók szigorú kivitelezési utasításokat írnak elő, és csak azok betartása estén érvényesíthető az anyagokra adott hosszú garancia. Ezt elosegítendő, nem csak a szigetelő-lemezeket, hanem egy egységes rendszert kialakítva, minden szükséges tartozékot, rögzítot, segédanyagot is szállítanak. Például a műkaucsuk lemezek a kivitelezés folyamán már nehezen alakíthatók, ezért a csomópontokhoz (sarkok, áttörések, összefolyók stb.) üzemben előregyártott idomokat adnak a gyárak. Forrás: Ezermester, 1999/3
Műanyag lemezek csoportosítása:
- plasztomerek
- elasztomerek
Kenhető szigetelés
Egyes szigetelési feladatok optimális megoldására kenhető szigetelést célszerű használni.
Kenhető szigetelés, alkalmazástechnika - Murexin
Kenhető szigetelés, vastagfólia - Murexin
Kenhető szigetelés, folyékony fólia - Murexin
Hangszigetelés
Léghangok szigetelése
-
Kopogó hangok szigetelése
Léghangok szigetelése
Léghanggátlás esetén - elsősorban társasházi lakások közti elválasztó szerkezetek építése során - a hangok terjedésést elsősorban nehéz, a hanghullámokat
elnyelő szerkezetek közbeiktatásával akadályozhatjuk meg.
Mészhomoktégla alkalmazástechnika - Silka (Akusztika: 26.oldal)
Kopogó hangok szigetelése
A lépéshangszigetelés leghatékonyabb módja - többszintes családi házak, társasházak építése során - az úsztatott szerkezetek készítése, ahol a kopogó hangok terjedését a
szerkezetben elválasztóréteg beiktatásával (pl.: polisztirol, kőzetgyapot) akadályozzuk meg.
Lépéshang szigetelés - Austrotherm