Korszerű technológiák - szigetelések

Hőszigetelés  -  Vízszigetelés  -  Hangszigetelés

Szigetelések

A Pannon Építőműhely Kft. korszerű építőanyagokkal és épületszerkezetekkel foglalkozó oldalain segítséget kívánunk nyújtani családi házak, társasházak egyéb épületek tevezéséhez, kivitelezéséhez. Napjaink jellemző építőanyagainak műszaki leírásai mellett megtalálható számos alkalmazástechnikai útmutató is.

Hőszigetelés  -  Vízszigetelés  -  Hangszigetelés

Hőszigetelések - jogszabályi háttér, tervezési segédletek

Nyári hővédelem  -  Energetikai követelmény (7/2006 TNM rendelet)  -  Falszerkezetek u értéke  -  Hőszigetelő anyagok - Online hőszigetelés kalkulátor > > >

A környezetvédelmi és gazdaságossági érvek mellett az épületek megfelelő hőszigetelését egyre inkább indokolja Magyarország energiafüggőségének csökkentése is. Óriási lemaradásban vagyunk ezen a téren, a hazai intézmények átlagos négyzetméterre vetített energiaigénye 250 kWh/m² feletti értékre becsülhető, a sokat emlegetett passzív házak követelményértéke pedig 15 kWh/m²/év. A hőveszteség a határoló szerkezeteken kiáramló hőenergiából, másrészt a filtrációból adódik össze.

Nyári hővédelem
A hőszigetelő anyagok kiválasztásánál gondolni kell a nyári hővédelemre is. Nem biztos, hogy az az anyag, ami télen megfelelő hővédelemmel rendelkezik az nyáron is az optimális védelmet biztosítja. A nyári hővédelem megfelelősségét az anyag hőkapacitása és tömege határozza meg, ebből következik a szerkezet fáziseltolódása, vagyis, hogy a külső környezet felmelegedése milyen késleltetéssel jelenik meg a belső térben. Néhány anyag fajlagos hőkapacitását (régi nevén: fajhőjét) és egyéb, a nyári hővédelemmel kapcsolatos adatait tartalmazza az alábbi táblázat:

Hőszigetelő anyagok nyári hővédelemmel kapcsolatos jellemzői

Anyag megnevezése	Hőka­pacitás érték	Test­sűrűség	Hőtá­rolási szám
	kJ/kgK	kg/m3	kJ/m3K
Polisztirol	1,46	20-40	29-58
Szálas hőszige­telő anyagok	0,84	50-200	42-168
Fa alapú hőszige­telések	2,10	160-200	336-420
Cellulóz alapú szige­telések	1,95	30-65	59-127

Energetikai követelmények - Épületek energetikai jellemzőinek meghatározása
Az épületekre vonatkozó követelményeket a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza, ami alapján a megfelelőséget három mutató kiszámításával kell alátámasztani:

• az egyes határoló szerkezetek hőátbocsájtási tényezőinek megfelelőssége;
• az épület fajlagos hőveszteségének megfelelőssége, figyelembe véve az épület felület/térfogat arányát (ill. ezen követelményértékből számítható a határoló szerkezetek átlagos hőátbocsájtási tényezőjének felső határa);
  
  
  
  
• összesített energetikai jellemző megfelelőssége, az épület teljes energiaszükségletének (fűtés, melegvíz előállítás, szellőzés, gépi hűtés, világítás) éves mértéke, figyelembe véve az épület felület/térfogat arányát.
  
  

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítási módját a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet határozza meg, amely alapján az épületeket az alábbi katágóriák egyikébe kell sorolni. Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az önálló rendeltetési egység minőségi osztályának betűjele és szöveges jellemzése az alábbi táblázat szerint határozandó meg:

Épületek energetikai minősítési osztályai

Minőségi osztály betűjele	Összesített energetikai jellemző és a viszonyítási alap arányának százaléka	Minőségi osztály szöveges jellemzése
AA++	<40	Minimális energiaigényű
AA+	40-60	Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA	61-80	Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
BB	81-100	Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő
CC	101-130	Korszerű
DD	131-160	Korszerűt megközelítő
EE	161-200	Átlagosnál jobb
FF	201-250	Átlagos
GG	251-310	Átlagost megközelítő
HH	311-400	Gyenge
II	401-500	Rossz
JJ	>500	Kiemelkedően rossz

Látható, hogy a követelményértékek korántsem nevezhetők magasnak, ezért új építésű családi házak, társasházak, egyéb épületek esetén ajánlott a határoló szerkezeteket a kötelező értéknél kedvezőbbre építeni. A határoló szerkezetek követelmény- és ajánlott értékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Családi házak, társasházak építése során előforduló határoló szerkezetek hőátbocsájtási tényezőinek követelményértékei

Szerkezet megnevezése	követelmény érték	ajánlott érték
	W/m2K	W/m2K
Külső fal	0,45	0,3
Lapostető	0,25	0,2
Padlásfödém	0,3	0,2
Fűtött tetőteret határoló szerkezet	0,25	0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett	0,5	0,3
Alsó zárófödém árkád felett	0,25	0,2
Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag)	1,6	1,2
Talajjal érintkező fal 0-1 m között	0,45	0,3
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban	0,5	0,3
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal	0,5	0,5

Online hőszigetelés kalkulátor > > >

Családi házak építése során előforduló falszerkezetek U értéke
Falszerkezetek tervezése során pontosan meghatározható, hogy a szigetelés függvényében hogyan változik a hőátbocsájtási tényező értéke, a jellemző szerkezeteket mutatja be az alábbi táblázat:

Családi házak jellemző falszerkezeteinek hőátbocsátási tényezője
hőszigetelés nélküli és hőszigetelt állapotban *

Falszerkezet				Szigetelés - EPS (polisztirol)
Megne­vezés	Test- sűrű­ség	Hővez. ténye­ző	Fal­vas­tag­ság	Ø	8 cm	10 cm	12 cm	18 cm
	kg/m3	W/mK	cm	W/m2K
Vas­beton	2400	1,55	15	3,80	0,44	0,36	0,30	0,21
Km. tömör tégla	1700	0,88	25	1,95	0,40	0,33	0,29	0,20
B30 tégla	1460	0,64	30	1,44	0,38	0,32	0,28	0,20
Poro­therm 38 pince­tégla	900	0,280	38	0,64	0,28	0,25	0,22	0,17
Poro­therm 30 N+F	800	0,197	30	0,58	0,27	0,24	0,21	0,16
Poro­therm 38 N+F	800	0,207	38	0,50	0,25	0,23	0,20	0,15
Poro­therm 44 N+F	800	0,183	44	0,25	0,22	0,20	0,18	0,14
Poro­therm 30 HS	650	0,171	30	0,52	0,25	0,23	0,20	0,16
Poro­therm 38 HS	650	0,179	38	0,43	0,23	0,21	0,19	0,15
Poro­therm 44 HS	650	0,166	44	0,35	0,21	0,19	0,17	0,14
Ytong 30 P2-0,5	500	0,130	30	0,40	0,22	0,20	0,18	0,14
YTONG 37,5 P2-0,5	500	0,130	37,5	0,33	0,20	0,18	0,17	0,13

* A fenti táblázat a Winwatt program segítségével készült vakolt fal, normál falazóhabarcs és Austrotherm AT-H80 expandált polisztirol anyagú hőszigetelés használatát feltételezve. A táblázat segítségével a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet első követelményrendszerének teljesülését lehet meghatározni, de a tervezés folyamán a rendelet további követelményeit, ill. a páratechnikai méretezést is figyelembe kell venni. A családi házak, társasházak páratechnikai méretezése kapcsán a hőszigetelés vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a harmatponti izoterma a hőszigetelésben (ne a teherhordó falszerkezetben) helyezkedjen el, ahonnan az esetlegesen lecsapódott pára - megfelelő rétegrend és anyagválasztás esetén - szabadon el tud távozni.

Online hőszigetelés kalkulátor > > >

Hőszigetelések - hőszigetelő anyagok

Expandált polisztirol (EPS)  -  Zárt cellás polisztirol (XPS)  -  Szálas anyagok (kőzet- és üveggyapot)  -  Hőhídmegszakító elem

Expandált polisztirol (EPS)

Napjaink épületeinek leggazdaságosabban beépíthető hőszigetelő anyaga az expandált polisztirolhab, amely anyag a legtöbb határoló szerkezet hőszigetelése során eredményesen alkalmazható, leggyakoribb alkalmazási területei a családi házak, társasházak homlokzatai és aljzatai.

EPS tervezési segédlet - Nikecell
Hőszigetelések - Austrotherm
Fokozott homlokzati hőszigetelés - Austotherm
Tető szigetelés, fordított rétegrend - Austrotherm
Külső falak szigetelése - Austrotherm
Könnyűbeton hőszigetelés - Austrotherm
Felületszivárgók - Austrotherm
Magastető hőszigetelés, szarufák között - Austrotherm
Magastető hőszigetelés, szarufák felett - Austrotherm
Padlás szigetelés - Austrotherm
Padlófűtés hőszigetelése - Austrotherm
Pincefalak hőszigetelése - Austrotherm
Zöldtetők hőszigetelése, szivárgók - Austrotherm
Lábazat, hőhíd hőszigetelése - Austrotherm
Árjegyzék - Austrotherm

Zártcellás (extrudált) polisztirol (XPS)

Bizonyos épületszerkezetek hőszigetelése során (pl.: lábazatok, fordított rétegrendű lapostetők) a szigetelés vízzel érintkezhet. A zártcellás polisztirol vízfelvétele elhanyagolható, ezért alkalmazható vízzel érintkező szerkezetekben is.

Általános információk - Styrofoam
Fordított rétegrendű tetők - Styrofoam
Hőhídak szigetelése - Styrofoam
Magastető hőszigetelés - Styrofoam
Műszaki adatok - Styrofoam
Lábazati hőszigetelés - Styrofoam
Műszaki információk - Ursa

Szálas anyagok (kőzet- és üveggyapot)

Egyes épületszerkezetek építése kapcsán alapvető követelmény lehet a nagyfokú páraáteresztés és tűzállóság. Ebben az esetben az ásványgyapot hőszigetelés beépítése jelenti a megoldást.

Homlokzati hőszigetelés - Rockwool kőzetgyapot
Nem terhelhető hőszigetelés - Rockwool kőzetgyapot
Műszaki információk Ursa kőzetgyapot

Hőhídmegszakító elem

Az épületek teljeskörű hőszigetelése számos kiegészítő elemet követelhet meg. Ilyen lehet például - elsősorban a családi házak, társasházak építse során - az erkélyeknél, előtetőknél alkalmazható hőhídmegszakító elem, amely segítségével a monolit beton szerkezet külső, lehülő része nem vezeti át a hideget a fűtött térbe, de statikailag a szerkezet megfelelő marad.

Hőhídmegszakító - Schöck

Vízszigetelés

Bitumenes lemez  -  Műanyag lemez  -  Kenhető szigetelések

Bitumenes lemez

Családi házak, társasházak építése kapcsán fellépő vízszigetelési munkálatok leggyakrabban alkalmazott anyaga a bitumenes szigetelő lemez.

Talajnedvesség elleni szigetelés - Isola
Nem járható lapostető szigetelés - Isola
Hasznosított lapostatő szigetelés - Isola

Pince, lábazat szigetelés - Villas
Lapostető szigetelés - Villas
Terasztető, lapostető szigetelés - Villas

A bitumenes vízszigetelő anyagok tartóvázát a hordozóréteg alkotja, ami nagyban meghatározza a lemezek mechanikai tulajdonságait (szakítószilárdság, szakadó nyúlás). Régebben nemezhordozójú, majd nyerspapír betétes szigetelo-lemezeket készítettek. Magyarországon a múlt század végén kezdték el gyártani az ilyen anyagokat. (Az első nagy szigetelési munka amiről írásos dokumentáció maradt fenn, a Milleniumi Földalatti Vasút szigetelése, bitumennel itatott nemezszigeteléssel készült.) A szerves (korhadásra hajlamos) hordozójú szigetelőanyagok, napjainkban egyre inkább visszaszorulnak, helyettük tartósabb, nagyobb szilárdságú, nem korhadó hordozóanyagokat használnak. A leggyakrabban alkalmazott ilyen anyagok: üvegfátyol, nem szőtt műanyag textíliák, üveg és műanyag szál szövetek, fém és műanyag fóliák. Az üvegfátyol műgyanta kötőanyaggal egymáshoz kötött vékony üvegszálak rendezetlen halmazából áll. A vékonylemezekhez 60-80 gr/m², a hegeszthető vastaglemezekhez 75-90 gr/m² súlyú fátylakat használnak. A hordozóanyagot általában "V", vagy "GV" betűjellel jelzik a gyárak. Az üvegfátyol hordozójú lemezeket a kis igénybevételű, szerkezeti mozgásra nem hajlamos felületeken alkalmazzák. Nagy terheléseknek kitett szigetelések hordozóanyaga az üvegszövet. A 100-300 gr/m² tömegű szövetek szakítóereje igen nagy, 600-2000 N/cm². Az üvegszövetet általában "G", ill. "GG" jelzés mutatja. Ezt a hordozót már inkább a magasabb értékű modifikált bitumenes vastaglemezekhez használják. A műanyag (poliészter, poliamid, polipropilén szál) szöveteket és a nem szőtt textíliákat nagy nyúlóképesség (40-50%) és viszonylag magas szakítóerő jellemzi (600-1200 N/cm²). Korrózióval szemben ellenállóak és rugalmasak, így a magas műszaki értékű szigetelőanyagokhoz előszeretettel alkalmazzák az ilyen hordozókat. Betűjelzésük általában: "P" ill. "PV". A műanyag fóliák általában a modifikált bitumenes öntapadó szigetelőlemezek hordozóanyagai. A vékony PE fóliát a hegeszthető lemezek alsó felületén, a tekercselt lemez összetapadását megakadályozó választó rétegként is alkalmazzák. A fémfóliák főleg a párazáró lemezek (általában alumínium fólia), vagy a növényzettel telepített tetők (zöld tető) gyökérálló szigetelőlemezeinek (sárgaréz fólia) betétanyagaként használatosak. Jelzésük: "Al", "Cu". Ezen lemezek használatának korlátot szab a fém és a bitumen hőtágulása közötti jelentős eltérés.
A bitumenes lemezeken található felületképző anyagok egyik feladata a lemezfelületek tapadásának meggátlása. Erre a célra hintőanyagokat, durva vagy finom homokot, ("H", "F") vagy talkumot ("T") esetleg vékony polietilén fólia kasírozást ("K", "PE") alkalmaznak. A lapos tetők legfelső rétegeként használatos zárólemezeket érő UV sugárzás, valamint a túlzott felmelegedés meggátlására palaörlemény hintést használnak. Jelölésük: "MIN", "S", "SOLAR". Páranyomást kiegyenlítő lemezek alsó felületének anyaga kavics, polisztirolgyöngy vagy filclemez lehet. (Forrás: Ezermester, 1999/3)
Bitumenes lemezek csoportosítása:

• desztillációs bitumen
• oxidációs bitumen
• modifikált bitumen

Műanyag lemez

Műanyag lemezek alkalmazástechnikája - Sikofol

Mivel a hagyományos bitumenes szigetelés meglehetősen nehéz, tűz- és balesetveszélyes munka, a fejlesztők már régóta keresték az egyszerűbb, biztonságosabb megoldásokat. Ennek a fejlesztésnek egyik eredménye a már fentebb ismertetett korszerű bitumenes lemezek kialakulása, a másik pedig, a sok tekintetben egyszerűbben kivitelezhető, de szigorú technológiai fegyelmet kívánó, egy rétegben alkalmazható műanyag szigetelő rendszerek létrejötte. Az első vízszigetelésre alkalmas, poliizobutilén alapú műanyagot, a 30-as évek elején Németországban fejlesztették ki OPPANOL-B néven. Ezt aztán az 50-es évek végétől egyre bővülő kínálat követte. A műanyag szigetelők a rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoportba sorolhatók. A plasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevéssé képes, de hő hatására meglágyuló és alakítható, forró levegővel, vagy oldószerekkel hegeszthető (plasztomer) műanyagok és a nagy nyúlóképességű, rugalmas, hőre kevéssé lágyuló, az oldószereknek ellenálló (így nem hegeszthető) elasztomer műkaucsuk lemezek. Ezen szigetelő-anyagokat is készíthetik valamilyen erősítő hordozóanyaggal, fátyol ill. filc alátéttel stb. A műanyag szigeteléseket egy rétegben készítik, ezért hibázni tilos. Ennek érdekében a gyártók szigorú kivitelezési utasításokat írnak elő, és csak azok betartása estén érvényesíthető az anyagokra adott hosszú garancia. Ezt elősegítendő, nem csak a szigetelő-lemezeket, hanem egy egységes rendszert kialakítva, minden szükséges tartozékot, rögzítőt, segédanyagot is szállítanak. Például a műkaucsuk lemezek a kivitelezés folyamán már nehezen alakíthatók, ezért a csomópontokhoz (sarkok, áttörések, összefolyók stb.) üzemben előregyártott idomokat adnak a gyárak. Forrás: Ezermester, 1999/3
Műanyag lemezek csoportosítása:

• plasztomerek
• elasztomerek

Kenhető szigetelés

Egyes szigetelési feladatok optimális megoldására kenhető szigetelést célszerű használni.

Kenhető szigetelés, alkalmazástechnika - Murexin
Kenhető szigetelés, vastagfólia - Murexin
Kenhető szigetelés, folyékony fólia - Murexin

Hangszigetelés

Léghangok szigetelése  -  Kopogó hangok szigetelése

Léghangok szigetelése

Léghanggátlás esetén - elsősorban társasházi lakások közti elválasztó szerkezetek építése során - a hangok terjedését elsősorban nehéz, a hanghullámokat elnyelő szerkezetek közbeiktatásával akadályozhatjuk meg.

Mészhomoktégla alkalmazástechnika - Silka (Akusztika: 26.oldal)

Kopogó hangok szigetelése

A lépéshangszigetelés leghatékonyabb módja - többszintes családi házak, társasházak építése során - az úsztatott szerkezetek készítése, ahol a kopogó hangok terjedését a szerkezetben elválasztóréteg beiktatásával (pl.: polisztirol, kőzetgyapot) akadályozzuk meg.

Lépéshang szigetelés - Austrotherm

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. További információ az Adatkezelési nyilatkozatban olvasható. Elfogadom