A nejlon átka
« Vissza a főoldalra
www.pannonmuhely.hu »Generálkivitelezés »
Megújuló energiaellátás - Fenntartható fejlődés »
A nejlon átka
Elég csak körülnéznünk mindennapi tevékenységeink során, megdöbbentő, hogy az emberek mennyi nejlonzacskót használnak el – sokszor feleslegesen. A felmérések szerint egy darab nejlonzacskót körülbelül 25 percig használunk, majd megy a kukába. Ettől kezdve pedig akár négyszáz évig is szennyezheti környezetünket.
Ugyanis ezek a fogyasztói társadalom szimbólumává vált zacskók sokszor nem kerülnek be a hulladékgazdálkodási rendszerbe kis méretük és súlyuk miatt, a szél könnyedén felkapja, emiatt pedig sajnálatos módon természetes környezetünket, és az óceánokat szennyezik. Megdöbbentő képeket láthatunk azokról a hulladékszigetekről, melyek az óceánok közepén keringenek.
Indokolatlan mennyiségű zacskót használunk
Megdöbbentő az adat, miszerint Magyarországon 2007-ben naponta majdnem 1,5 millió darab nejlont dobtak piacra. Miután a műanyag szatyrok környezetvédelmi termékdíja lényegesen megnőtt, azóta szerencsére visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A nejlonzacskókat ma már nagyüzemben gyártják az egész világon, és a becslések szerint évente körülbelül 4-5 trillió nejlonzacskót helyeznek forgalomba, ebben a bevásárlószatyrok éppúgy benne vannak, mint a szemetes zsákok. Ennek az óriási mennyiségnek a 80 százalékát az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában értékesítik. Csak az amerikaiak vizsgálva évente mintegy 100 milliárd nejlont hajítanak a kukába, de a zacskók számának növekedése már a fejlődő országokban is megfigyelhető.
A világon 1 millió nejlonzacskót használnak fel az emberek percenként, ez egy átlagos európai ember esetében 500 db nejlonszatyrot jelent egy év alatt.
De miért is annyira környezetszennyező a nejlon?
A nejlon mesterségesen előállított polietilénből áll, melyet szénhidrogén láncok alkotnak. Ezeknek köszönhetik rugalmasságukat és terhelhetőségüket. Ezek az újra fel nem használható alapanyagból készült zacskók elsősorban származásukat tekintve kerülnek a tiltólista élére: ugyanaz a kőolaj kell létrehozásukhoz, melynek hiánya miatt az energetikai ipar bizonytalan lábakon áll.
A nejlonzacskó az Egyesült Államokból indult hódító útjára, az első darab 1957-ben került a forgalomba, ekkor a kenyerek, a szendvicsek és a gyümölcsök csomagolására alkalmazták. Terjedésük nagyon gyors volt, a 60-as évekre már a szemeteszsákok is nejlonból készültek, a 70-es évek közepére pedig népszerűsége visszafordíthatatlanná vált. Mivel gyártási technológiája olcsó volt, a boltok és szupermarketek is áttértek a papírzacskóról a nejlon használatára.
Hogy miért szeretik az emberek annyira?
A műanyag bevásárlószatyrok könnyűek, viszonylag olcsóak, vízállóságuk pedig végérvényesen a háziasszonyok pártfogoltjává tette. Ha körülnézünk a bevásárlóközpontokban, láthatjuk, hogy mennyire elterjedt még mindig a műanyag szatyrok használata.
A probléma megoldására egyes országos határozott cselekedet mellett döntöttek, Franciaországban és Olaszországban például sikerült drasztikusan csökkenteni a nejlonzacskók árusítását, ezek helyett inkább a lebomló szatyrok forgalmazása mellett kardoskodnak. Valahol az adóztatással, valahol törvényekkel igyekeznek visszaszorítani a nejlonszemetek mennyiségének növekedését, míg Írországban a fogyasztókat adóztatják meg, addig Dániában a kiskereskedőkre, Finnországban és Svájcban pedig a nagykereskedőkre rónak magasabb adózási terheket.
2013.11.02.
További cikkek a témában: Energianád a jövő? || Tábortűz, kicsit másképp! - Fa, mint tüzelőanyag || Erdő, erdő, erdő... - Energetikai célú erdők || Újfajta naperőmű || Napelemekkel fedett vasút || Sütőolaj újrafelhasználás || Ökológiai túllövés || Mit is jelent az Aktív ház? || Megújuló energia 2005-2020 || Ökológiai lábnyom, 2010 || Üvegházhatás-prognózis || Ajándékötlet karácsonyra 2. || Ajándékötlet karácsonyra 1. || Ritkaföldfémek bányászata || Napelem helyett festék || Áram szennyvízből || A szél eredete || Energiatudatosság napja || Ybl-díj átadás || Napkollektorról röviden || Napelem || Szélerőmű, szélkerék || Szélturbinák kicsiben || Hibrid erőmű || Naperőmű épül || Madarak és szélturbinák || Olcsóbb távfűtés || Geotermikus energia || Városi szélturbinák || Napkollektorok veszélyben || Termálvíz támogatás || Termálhő az Állatkertben || Emisszió és üvegzseb || Malajzia a követendő példa? || Új energiarendszer Békéscsabán || Az áramfejlesztő járda || Alternatív közvilágítás || Rekord szélerőműpark || 2012-ben is fújt a szél || Zöld közbeszerzés || EU-szankciók napelemre || Energiaforrásunk: a szél || Naphőerőmű projekt || Tennivalók Európában 2020-ig || Fordulópont a világ energiafelhasználásában || Fűtés megújuló energiával || Energiát termelő ablak vs. napelemek || Innovatív napelemes rendszer || Hatékonyabb szélturbinák || Intelligens lámpaoszlop || Az Európai Unió az alternatív üzemanyagok használa || Környezetbarát közlekedés || Ha már autó, legyen alternatív || Autók, melyek óvják a környezet || Miért egyre sürgetőbb az alternatív energiák haszn || A klímaváltozás nyomában || Elektromos autók igen, de hogy elektromos repülők? || Tornádóból nyert energia || A hidrogéncella a jövő? || A megújuló energiapolitika az EU-ban || Klimaváltozás: 1. rész || Klímaváltozás: 2. rész || Energiacímkével látják el a porszívókat || Napelem szaldó - bruttó elszámolás || Környezettudatos befektetések és a megújuló energi || Az építészetben használható megújuló energiák Magy || A környezetbarát közlekedés alternatívái || Létezik költséghatékony és környezetbarát közleked || Milyen jövőt rejt az e-kerékpár? || A regeneratív fékezés csodája || Geotermikus lehetőségek a talpunk alatt || Hibrid technológiák az autóiparban || Energiafogyasztás okosan és tudatosan || Valóban veszélyesek az elektromos berendezések? || A hullámok ereje || A vízkészlet megóvása az esővíz gyűjtésével || Az energiatudatosság múltja, jelene és jövője || Hulladéktömörítés napenergiával || A szelektív hulladékgyűjtés fontossága || Eszik az áramot? Válasszunk energiatakarékosat! || Építkezz (és gazdálkodj) okosan || Energia mint gazdasági tényező || Miért nem elegendő önmagában a „zöld forrada || Nem csak a zöldségek miatt lehet egy konyha zöld || Szintetikus helyett retro || Mit tudhatunk meg a címkéből? || Utazz tele kocsival, telekocsival! || Itt a hideg, össze kell húzni a kabátot || A marketing is szolgálhat jó célt || Az energiaerdőkre szükség van || A szeretet ünnepén is energiatudatosan || A start-stop technológia csökkenti a károsanyag-ki || Az energiaveszteség csökkentése közös célunk || Hazai körkép az energiafelhasználás tekintetében || Passzív házba energiatakarékos háztartási eszköz d || Hol folyik el a legtöbb áram? || A permakultúra szabályai || Szigorodnak az épületenergetikai előírások || Ha már esik, használjuk ki || Minden, amit a szélturbinákról tudni érdemes || Úszunk a szeméttel szemben || Melyik sütőt válasszam? || Nélkülözhető az áramzabáló hűtőszekrény? || Energiát adnak a csillagok? || A szénerőművek árnyékában || Közel repülni a naphoz? || Megjelent a Panda energiamenedzsment || Fenntarthatósági kommunikáció és szemléletformálás || Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony || Egyre nagyobb zajban élünk, mégsem védekezünk ||
Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >
