A folyamatosan megújuló energiaforrások közül a nap az egyik legfontosabb. Egészen egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, akkora potenciál rejtőzik az áldásos sugarakban.
A Nap sugárzási teljesítménye derült időben, a déli órákban 1000 W négyzetméterenként. Ez az 1000 W teljesítmény akkor igaz, ha a napsütötte felület a Nap felé fordul, tehát nem általában a földfelszín 1 m2 területére vonatkozik. Ha ki akarjuk számítani, hogy mennyi sugárzó energia ér egy adott szárazföldi terület minden egyes négyzetméterét, akkor figyelembe kell vennünk a napsugarak iránya és a földfelszín által bezárt szöget. Azért is elveszítünk valamennyit a teljesítményből, mert nincs egész nap dél. Egy felhőmentes márciusi vagy szeptemberi napon a napsugárzás átlagos intenzitása a déli órák intenzitásának csak alig 32 százaléka. Végül a felhők miatt is veszteség ér bennünket.
A beérkező sugárzó teljesítményt négyféleképpen tudjuk hasznosítani:
1. Napkollektorral: itt a beeső napfényt közvetlenül az épületek vagy víz melegítésére használjuk.
2. Napelemekkel: ezekkel elektromos áramot termelhetünk.
3. Biomasszaként: fákat, baktériumokat, algákat, kukoricát, szójababot vagy olajos magvakat használhatunk üzemanyagok, vegyi anyagok vagy építőanyagok alapanyagaként.
4. Élelmiszerként: ez lényegében azonos a biomassza felhasználásával, csak ebben az esetben az ember vagy az állat közvetlenül elfogyasztja a megtermelt növényt.
Mítosz a napelemmel kapcsolatban
A napelem gyártásához több energiára van szükség, mint amennyit a napelem megtermel?
Nem. A háztetőre szerelt, villamosenergia-hálózatba bekapcsolt napelemes rendszerek energiakihozatala (a rendszer teljes élettartama alatt megtermelt energia és a rendszer létrehozásához szükséges energia hányadosa) a rendszer 20 éves élettartamával számolva Közép- és Észak- Európában 4 (Richards és Watt, 2007); napsütésesebb országokban, például Ausztráliában több mint 7. Ha az energiakihozatal nagyobb 1-nél, akkor az a rendszer jó, energetikailag „értelmes".
2013-06-03
|
2021-03-16 10:57:17 |
|
|
