A globális klímaváltozás arra készteti az embert, hogy átalakítsa jelenlegi energiafelhasználását. Napjainkra a környezetvédelem égető kérdéssé vált, a klímaváltozás hatásait már saját bőrünkön is érezhetjük, így az energiagazdálkodás környezethatékony módja a legnagyobb figyelmet igénylő problémák közé került.
Világosan látszik, hogy új szemléletmódra, új stratégiákra van szükség, amelyek egyaránt lehetővé teszik, hogy csökkenthessük környezetünk terhelését, valamint a hagyományos (fosszilis) energiahordozók kimerülésének időbeli határát is kitolják. Ilyen energiagazdálkodási stratégia lehet új, energiatakarékos technológiák kidolgozása és bevezetése, valamint az alternatív energiaforrások használata.
Ezek a megújuló erőforrások folyamatosan újratermelődnek, ezért ezekből végtelen mennyiségű készlet áll rendelkezésünkre. Ráadásul ezek az energiaforrások nem, vagy csak nagyon kis mértékben bocsátanak ki környezetünkre káros anyagokat. Használatukkal kevesebb széndioxid jut a levegőbe, ami manapság kulcsfontosságú az egyre inkább fenyegető klímaváltozás hatásainak visszaszorítása érdekében.
A folyamat elindult
A fejlett országok – főként az Európai Unió országai – egyre nagyobb mértékben támogatják az új technológiák használtatát, ezzel is elismerve az energiagazdálkodásban való egyre nagyobb szükségességüket és fontosságukat. A kormányzatok felismerték azt is, hogy a zöld energiák jelenthetik a válságból való kilábalásti is, mivel az azokba való befektetés nem csak csökkenti az energiafüggőséget, valamint visszafogják a környezetszennyezést, hanem új munkahelyeket is teremthetnek. Ezzel talán az egész megújuló energia szektor hosszú távú növekedése is biztosítható. Ahhoz azonban, hogy szélesebb körben elterjedjenek, gazdaságosabbaknak, a fosszilis energiahordozókkal szemben pedig versenyképesnek is kell lenniük. Ehhez a közvetlen pénzbeli segítségen kívül támogatásnak számít az Európai Uniós “a szennyező fizet” környezetvédelmi alapelv, amely – ha megfelelő mértékben fizetteti meg a nem megújuló energiaforrás használatából adódó környezeti károkat – versenyelőnyt is teremthet az alternatív energiák számára.
Lehetőségeink határon belül: geotermikus energia
Hazánk energiafogyasztására még mindig a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia és az atomenergia a jellemző. A megújulók részaránya mindössze 7,7 %.. Magyarországon a megújulók között kiemelkedő szerepe lehet a geotermikus energiának, hiszen földtani, geofizikai adottságaink tökéletesek ennek előállítására. Bár „termálvíz nagyhatalom” vagyunk, de energetikai célokra még közel sem használjuk ki a geotermikus energiát annyira, amennyire képesek lennénk rá.
A geotermikus energia felhasználási területei:
Hazánkban geotermikus erőművek létesítése egyáltalán nem jellemző, és a földhő lakossági használata is korlátozott. A magyar háztartások legtöbbje földgázzal fűt, mivel a vezetékes gázhálózat nagyon jól kiépített, és a hőszivattyúk beépítése igen magas költségekkel jár egy átlagos családi ház esetében. Napjainkban a geotermikus energia önkormányzati és vállalati felhasználása van leginkább terjedőben. Előbbieknél legnépszerűbb a geotermikus távfűtési rendszerek, vagy termálvizes fürdők építése. Az önkormányzatok különböző pályázatok útján elnyert uniós vagy állami forrásból származó támogatások segítségével építik ki a szükséges berendezéseket, így egy viszonylag gyorsan megtérülő beruházás keretein belül oldhatják fel a város vagy a kistérség földgázfüggőségét.
Az úton tehát elindultunk, és az is biztos, hogy hazánk adottságait figyelembe véve nem hagyhatjuk figyelmen kívült a geotermikus energiában rejlő potenciált. A kérdés az, hogy milyen gyorsan megyünk.
2013-10-01
|
2021-02-02 15:47:58 |
|
|
