A Föld egyre gyarapodó népességének energiafelhasználása nőttön nő. Az energiafelhasználás mértéke és az energiaigény az elmúlt században több mint tízszeresére nőtt. Ezzel szemben az energia előállításához használt fosszilis energiaforrások mennyisége folyamatosan csökken, véges készletei egyrészt nem képesek fedezni ezt a fokozódó igényt, másrészt súlyos környezetkárosító hatásuk miatt is kívánatos visszaszorításuk. Jelenleg világviszonylatban az igényeink 85%-át fosszilis energiahordozókból fedezzük. Napjainkban ezért egyre nagyobb szerepet töltenek be az alternatív energiaforrások.
Megújuló energiaforrásnak olyan nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás tekinthető, melyek újratermelődését nem befolyásolja a felhasználás mértéke. A megújuló energiaforrások, mint a nap-, a szél-, a geotermikus energia, a vízenergia, a biomassza vagy a biogáz a természetben közvetlenül, vagy a természeti körforgás nyomán újratermelődnek. A megnevezetteken kívül a hullám- és árapályenergia, a hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz sorolható a megújuló források közé.
A biomassza mint energiaforrás
A biomassza megújuló, de kimeríthető energiaforrás. Élő és nemrég elhalt növényi és állati szervezetek tömegét, illetve az ember, az állatok, a feldolgozó ipar biológiai eredetű hulladékát, melléktermékét értjük alatta. A termelési-felhasználási láncban betöltött szerepe alapján a biomassza lehet:
A biomassza felhasználásának fő irányai az élelmiszertermelés, a takarmányozás és az energetikai hasznosítás. Energiaforrásként hasznosítható egyrészt közvetlen elégetéssel, ekkor hő- és villamosenergia termelődik. Másrészt hasznosítható erjesztési folyamat során is, mikor hő- és áramtermelésre alkalmas biogáz keletkezik. Az energetikai hasznosítás harmadik formája a levegő jelenlétében lezajló erjesztési folyamat, mellyel üzemanyag állítható elő. Ezek alapján a biomassza mint energiaforrás három kategóriába sorolható:
A biogáz termelésére tulajdonképpen bármilyen szerves hulladék alkalmas, azonban a legfontosabb alapanyagok az állattenyésztésben keletkező hígtrágya, a vágóhídi, élelmiszeripari, takarmánygyártási, szeszipari hulladékok, szennyvíziszap, illetve olyan növénytermesztési termények, mint a silókukorica vagy a rozs.
Míg a 80-as években az elsődleges, másodlagos, harmadlagos biomassza komplex hasznosítását, ezen belül is az élelmiszerellátás elsődlegességét hangsúlyozták, addig napjaink tendenciája az energetikai célú hasznosítás, főleg a bioetanol, biodízel és az égetés került előtérbe. Míg korábban figyelmet fordítottak a hulladékok és melléktermékek hasznosítására, napjaink megoldási kísérletei a szántóföldi főtermékekre és a fa felhasználására irányulnak. A biomassza jövőbeni észszerű hasznosításában a hosszabb távú gondolkodás, a fenntarthatóság, a hatékonyság, a decentralizáció és a diverzifikáció érvényesítése, az újabb eljárások, érdekek és célok harmonizálása kívánatos. Mindezt igyekeznünk kell úgy megvalósítani, hogy mindeközben az élelmiszerellátás biztonsága és a klímavédelem elvárásainak is eleget tegyünk.
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon körülbelül 5 millió hektár szántó és 8,7 millió hektár mezőgazdasági terület áll rendelkezésre a biomassza termelés céljaira. Mindez kiemelkedő potenciálnak számít európai viszonylatban, hiszen 0,5 ha/fő értékkel ez mintegy 40-50%-kal meghaladja az uniós átlagot. A talaj termékenysége alapján pedig Magyarország szintén a nemzetközi élvonalba sorolható. Magyarország a kiemelkedő biomassza potenciálját az ökológiai adottságokon túl a vízgazdálkodási adottságoknak és a klimatikus viszonyoknak is köszönheti.
A biomassza alapú energiatermelés csak akkor tekinthető fenntarthatónak, ha az adott területen
nem növeli a környezetterhelést és nem rombolja a biodiverzitást, energiamérlege és életciklus elemzése pozitív eredményű, társadalmi előnyökkel jár, valamint gazdaságilag jövedelmező és versenyképes. Hasznosításának a decentralizált energiatermelésben van létjogosultsága, ahol is előtérbe kell helyeznünk a kis léptékű energia-előállítást (az egyedi és távfűtésben való alkalmazásával), amelyet a helyi igények és a természeti sajátosságok figyelembevételével kell megvalósítanunk.
Mindez hozzájárul a gazdaság és társadalom alkalmazkodóképességének javításához a külső, általunk nem befolyásolható változásokkal szemben. A megvalósítás pedig mindannyinkon múlik, közös politikai, gazdasági és társadalmi akarat eredményeként jöhet csak létre.
2013-10-01
|
2021-02-02 15:44:24 |
|
|
