Globális felmelegedés, klímaváltozás? Miért, hogyan? 1. rész
« Vissza a főoldalra
www.pannonmuhely.hu »Generálkivitelezés »
Megújuló energiaellátás - Fenntartható fejlődés »
Klimaváltozás: 1. rész
Ezek nem csak szavak és elkoptatott kifejezések, hanem a jelenkor kiemelkedő jelentőséggel bíró problémái. Szinte fel sem merül olyan kérdéskör – legyen az politikai, gazdasági vagy társadalmi –, amely ne foglalkozna az éghajlatváltozással. Ezen nincs mit bizonygatni. Azonban a kihívásra adott válaszok messze elmaradnak a várttól. A világ reakcióideje lassú, a problémák pedig egyre csak fokozódnak.
A klímaváltozást és a globális felmelegedést gyakran szinonimaként használják. Ez utóbbit korábban bolygónk felszíni hőmérsékletének emelkedésére használták, azonban ez a fogalom-meghatározás nem terjed ki mindarra a hatásra, jelenségre, amely ezzel a felmelegedéssel együtt jár. A klímaváltozás ezzel szemben az átlaghőmérséklet növekedésén túl a csapadék mennyiségében és eloszlásában, a tengerszint magasságában, valamint a légköri áramlatok átalakulásában történő változást is magában foglalja. Ennélfogva a szakemberek ma már inkább az „éghajlatváltozás” vagy „klímaváltozás” kifejezést részesítik előnyben, hiszen ez egyaránt leírja a felmelegedést, valamint az ezzel járó összes következményt.
Az vitathatatlan tény, hogy az ipari forradalom óta jelentősen növekedett Földünk felszínének átlaghőmérséklete, és ez az emelkedés folyamatos. De mi ennek a pontos oka? A kérdésre két válasz is adódik.
-
A Föld hol lehűlési, hol pedig felmelegedési ciklusba kerül, jelenleg pedig épp a felmelegedési szakaszt éljük át.
-
1880 óta rengeteg olyan változáson mentünk keresztül, amelyek befolyásolják Földünk klímáját. Az egyik ilyen jelentős változás például az is, hogy a népesség “hirtelen” 1 milliárdról majd 7 milliárdra nőtt.
Természetesen a Föld Nap körül bejárt pályája is nagyban befolyásolhatja az éghajlatváltozást, de elég nyilvánvalóvá vált, hogy egyéb tényezők is szerepet játszanak a jelenleg zajló folyamatokban. Az éghajlatváltozás az ipari forradalom óta egyre gyorsabb ütemű, mindez pedig leginkább a fosszilis eredetű tüzelőanyagok elégetésének következménye. A globális felmelegedés a légkörben természetes módon is megtalálható gázok koncentrációjának változásával van szoros kapcsolatban, melyek az úgynevezett üvegházhatást előidézve megakadályozzák a napsugarak visszaverődését a világűrbe, ezáltal melegen tartják a Földet. Nagyobb koncentráltság esetén több sugárzást nyelnek el, így magas szintre emelik az átlaghőmérsékletet, ez pedig éghajlati változásokat idéz elő.
Az iparosodás előtt, az 1750-es évben a szén-dioxid koncentráció szintjét 278 ppm5 szén-dioxidban adták meg. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését a mai napig ehhez a számhoz viszonyítják. 2007-ben a szén-dioxid légköri koncentrációja már meghaladta 384 ppm-et, vagyis több mint 100 ppm-mel növekedett.
Bár a legismertebb üvegházhatású gáz a szén-dioxid, más gázok is jelentékenyen hozzájárulnak a klímaváltozás folyamatához. Ezek a metán, a dinitrogén-oxid és az úgynevezett fluortartalmú vagy F-gázok. A szén-dioxid legnagyobb részben a fosszilis tüzelőanyagok elégetése kapcsán kerül a levegőbe, míg a metán az állattenyésztés, a rizstermesztés, a szemétlerakás vagy a szennyvíz kapcsán fejti ki szennyező hatását. A dinitrogén-oxid főként az ipari folyamatok, valamint a műtrágyahasználat hatására szabadul fel. Az F-gázok hűtőgépek, klíma berendezések, alumíniumgyártás vagy magnéziumolvasztás közben keletkeznek.
A globális klímaváltozás fizikai folyamata ismert jelenség a tudósok előtt, ugyanakkor még mindig rengeteg bizonytalanság van azt illetően, hogy a melegedés milyen további változásokat generálhat.
2013-08-28
További cikkek a témában: Energianád a jövő? || Tábortűz, kicsit másképp! - Fa, mint tüzelőanyag || Erdő, erdő, erdő... - Energetikai célú erdők || Újfajta naperőmű || Napelemekkel fedett vasút || Sütőolaj újrafelhasználás || Ökológiai túllövés || Mit is jelent az Aktív ház? || Megújuló energia 2005-2020 || Ökológiai lábnyom, 2010 || Üvegházhatás-prognózis || Ajándékötlet karácsonyra 2. || Ajándékötlet karácsonyra 1. || Ritkaföldfémek bányászata || Napelem helyett festék || Áram szennyvízből || A szél eredete || Energiatudatosság napja || Ybl-díj átadás || Napkollektorról röviden || Napelem || Szélerőmű, szélkerék || Szélturbinák kicsiben || Hibrid erőmű || Naperőmű épül || Madarak és szélturbinák || Olcsóbb távfűtés || Geotermikus energia || Városi szélturbinák || Napkollektorok veszélyben || Termálvíz támogatás || Termálhő az Állatkertben || Emisszió és üvegzseb || Malajzia a követendő példa? || Új energiarendszer Békéscsabán || Az áramfejlesztő járda || Alternatív közvilágítás || Rekord szélerőműpark || 2012-ben is fújt a szél || Zöld közbeszerzés || EU-szankciók napelemre || Energiaforrásunk: a szél || Naphőerőmű projekt || Tennivalók Európában 2020-ig || Fordulópont a világ energiafelhasználásában || Fűtés megújuló energiával || Energiát termelő ablak vs. napelemek || Innovatív napelemes rendszer || Hatékonyabb szélturbinák || Intelligens lámpaoszlop || Az Európai Unió az alternatív üzemanyagok használa || Környezetbarát közlekedés || Ha már autó, legyen alternatív || Autók, melyek óvják a környezet || Miért egyre sürgetőbb az alternatív energiák haszn || A klímaváltozás nyomában || Elektromos autók igen, de hogy elektromos repülők? || Tornádóból nyert energia || A hidrogéncella a jövő? || A megújuló energiapolitika az EU-ban || Klímaváltozás: 2. rész || Energiacímkével látják el a porszívókat || Napelem szaldó - bruttó elszámolás || Környezettudatos befektetések és a megújuló energi || Az építészetben használható megújuló energiák Magy || A környezetbarát közlekedés alternatívái || Létezik költséghatékony és környezetbarát közleked || Milyen jövőt rejt az e-kerékpár? || A regeneratív fékezés csodája || Geotermikus lehetőségek a talpunk alatt || Hibrid technológiák az autóiparban || Energiafogyasztás okosan és tudatosan || Valóban veszélyesek az elektromos berendezések? || A hullámok ereje || A vízkészlet megóvása az esővíz gyűjtésével || Az energiatudatosság múltja, jelene és jövője || Hulladéktömörítés napenergiával || A szelektív hulladékgyűjtés fontossága || Eszik az áramot? Válasszunk energiatakarékosat! || Építkezz (és gazdálkodj) okosan || Energia mint gazdasági tényező || Miért nem elegendő önmagában a „zöld forrada || Nem csak a zöldségek miatt lehet egy konyha zöld || A nejlon átka || Szintetikus helyett retro || Mit tudhatunk meg a címkéből? || Utazz tele kocsival, telekocsival! || Itt a hideg, össze kell húzni a kabátot || A marketing is szolgálhat jó célt || Az energiaerdőkre szükség van || A szeretet ünnepén is energiatudatosan || A start-stop technológia csökkenti a károsanyag-ki || Az energiaveszteség csökkentése közös célunk || Hazai körkép az energiafelhasználás tekintetében || Passzív házba energiatakarékos háztartási eszköz d || Hol folyik el a legtöbb áram? || A permakultúra szabályai || Szigorodnak az épületenergetikai előírások || Ha már esik, használjuk ki || Minden, amit a szélturbinákról tudni érdemes || Úszunk a szeméttel szemben || Melyik sütőt válasszam? || Nélkülözhető az áramzabáló hűtőszekrény? || Energiát adnak a csillagok? || A szénerőművek árnyékában || Közel repülni a naphoz? || Megjelent a Panda energiamenedzsment || Fenntarthatósági kommunikáció és szemléletformálás || Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony || Egyre nagyobb zajban élünk, mégsem védekezünk ||
Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >
