Milyen épületgépészeti megoldások jöhetnek szóba, ha igazán energiatudatos otthont szeretnénk? Röviden a kondenzációs kazánokról, a hőszivattyúról és a napkollektorról...
A növekvő rezsiköltségek és az egyre terjedő környezettudatos szemléletmód előtérbe helyezte az építészetben megvalósítható energiatakarékos megoldásokat. Így az épületgépészet új kihívások elé nézett, melyeknek megfelelve mára már egyre több házban alkalmazzák a korszerű épületgépészeti rendszereket, és egyre többen ismerik fel, hogy a régi, elavult, és energiapazarló módszerek helyett jobban megéri az újabb, energiatakarékos és környezetkímélő megoldásokat választani.
Az épületgépészet elsődleges célja, hogy a lehető legnagyobb komfort mellett biztosítsa a ház lakóinak az ivóvizet, a megfelelő hőmérsékletet, a szennyvízelvezetést, valamint a tökéletes minőségű levegőt. Ebből pedig látható, hogy igen összetett és szerteágazó területről van szó, melynek része a fűtéstechnika, a vízellátás és csatornázás, a gázellátás, a légtechnika és klíma, valamint a klímatechnika is. Tehát a legszerencsésebb, ha már a ház tervezésekor figyelembe vesszük az épületgépészeti rendszerekhez legideálisabb kritériumokat. Mivel az elsődleges cél, hogy az épületbe érkező energia ne távozzon és a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon. Ehhez nagyban hozzájárul az adott ház tájolása, a szigetelés vastagsága, a nyílászárók minősége és milyensége, valamint a kiépített épületgépészeti rendszerek hatékonysága. Ilyen energiatakarékos épületgépészeti megoldás például a geotermikus hőszivattyú, a napkollektor és a kondenzációs kazán.
Weishaupt Thermo Condens
az egyik legkorszerűbb kondenzációs kazáncsalád tagja
A kondenzációs kazánok annyiban különböznek társaiktól, hogy rendkívül energiatakarékosak, és ez biztossá teszi a helyüket az épületgépészeti megoldások között. Működésük a vízgőz felhasználásának elvén alapul. Míg a hagyományos berendezések esetében az égéssel keletkezett vízgőz a kéményen át távozik, a kondenzációs kazán a füstgázzal elillanó rejtett hő mennyiségét lecsökkenti, azaz a fűtőanyagban rejlő energiát a legnagyobb mértékben hasznosítja. Ezáltal a fűtés sokkal eredményesebb és olcsóbb lesz. Ráadásul a bevitt elsődleges hőenergia közel 11%-át visszanyerhetjük általa.
A geotermikus hőszivattyú – ahogy azt a neve is mutatja – a geotermikus energiát hasznosítja. A földben lévő szondák összegyűjtik a föld hőjét., és ezt a hőt a csővezeték segítségével elszállítja a hőszivattyúhoz. A geotermikus hőszivattyú képes viszonylag alacsony hőmérsékletű vízből is meleget előállítani. A földből körülbelül 12-16 ˚C-os hőt tudunk a hőszivattyúba juttatni, amiből aztán 45-55 ˚C-os víz keletkezik, ez pedig már könnyedén felhasználhatjuk akár fűtésre, akár hűtésre, amire csak szeretnénk.
A napkollektort sokaknak már nem kell bemutatni, ez a módszer egyre elterjedtebb már hazánkban is. Műödési elve, hogy elnyeli a rá vetülő közvetlen és szórt napsugarakat, majd ezeket a kollektor legfontosabb eleme, az abszorber átalakítja hõenergiává. Ezt az elnyelt napenergiát az abszorber hõ formájában továbbadja a fagyálló folyadéknak, amely a rendszer csöveiben kering.
Mindegyik épületgépészeti módszer egyetlen célt szolgál: az energiatudatos és mégis komfortos otthonok megteremtését. Az egyszeri beruházások hosszú távon maximálisan megtérülnek, miközben óvják a környezetünket és energiát takarítanak meg.
|
2013-07-24 18:51:03 |
|
|
