Víz-víz hőszivattyús rendszer
« Vissza a főoldalra
www.pannonmuhely.hu »Generálkivitelezés »
Gépészet »
Víz-víz hőszivattyú
A talajkollektoros és talajszondás hőszivattyús rendszerek mellett még többféle hőszivattyús rendszer alkalmazása is lehetséges. A víz/víz típusú hőszivattyúknál a környező vízből/talajvízből vonjuk el a szükséges hőenergiát.
A hasznosítható energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk a legoptimálisabbak, a legtöbb hőenergiát ezek a típusok állítják elő ugyanazon befektett elektromos energiából. Ennek oka a viszonylag magas, állandó talajvíz hőmérséklet, amely nem változik jelentős mértékben a téli hónapokban sem.
A talajvíz felhasználásához legalább két kút szükséges. Télen az egyikből (nyerőkút) kiszivattyúzzuk a 8-10°C-os vizet, a hőszivattyú felhasznál belőle hőenergiát, majd a másikba (nyelőkút) visszaeresztjük a 6-7°C-os vizet. A két kútnak egymástól legalább 15 méterre kell egymástól lennie ahhoz, hogy a hőszivattyúból kijövő, ezért lehűlt víz még véletlenül se jelenhessen meg a nyerőkútban úgy, hogy fel ne melegedne előbb a földben.
A kútvizes rendszerek tervezése, telepítése kiemelkedően sok figyelmet kíván, hiszen óriási felelősség, hogy csak olyan helyen létesítsünk ilyen rendszert, ahol a következő évtizedekben is biztosan rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű és minőségű víz a hőszivattyú részére.
Nem jó megoldás ha a felszínhez túl közel található a víz. Ebben az estben lehetséges, hogy a víz hőmérséklete 6oC alá esik. Ez azért probléma mert egy ilyen alacsony hőmérsékletű vízből ha még hőt vonunk el az megfagyhat. Ezalatt a hőmérséklet alatt a hőszivattyúk nem működnek és letiltják magukat.
---------------------------------------
A Pannon Építőműhely Kft. mérnöki-energetikusi tanácsadással támogatja az energetikailag megfelelő épületek megvalósítását a tervezés és kivitelezés során. Amennyiben Ön is energetikailag korszerű épület megvalósítását tervezi, várjuk megtisztelő megkeresését az alábbi címen:info@pannonmuhely.hu
További cikkek a témában: Szabályozott szellőzés || Kondenzációs kazánok || Védekezés a legionella ellen || Hőszivattyúk alapjai || Hőségriadó || Kondenzációs kazán régi épülethez? || Termosztatikus radiátorszelepek || Időjáráskövető fűtésszabályozás || Elektromos energia kazánból? || Mit jelent a meddő energia? || Szabályozott szivattyúk || Klíma ár-érték aránya || Termálvíz az állatkertbe || Energetikai tanúsítvány || Új energiatérkép szükséges? || Megújuló energia a MÁV-nál || Meddő és hasznos teljesítmény || Kapcsolt áramtermelés || Mikor kötelező a tanúsítvány? || Vízfogyasztás csökkentése || Kondenzációs technológia || Kondenzáció és napkollektor || Pellet fűtés || Hőszivattyús fűtés || Hőközpont és hőfogadó || Hőleadás radiátorral || A padlófűtés előnyei || Költségmegosztás || Indukciós kazán || Hővisszanyerős szellőzés || Talajkollektoros hőszivattyú || Talajszondás hőszivattyú || Öntisztuló üveg || Hirdetésben is kell a besorolás || Mivel fűtsünk a gáz helyett? || Az épületek tervezése a jövőben || Mire jó az energetikai tanúsítvány? || Napelemes ablak || Háztartások energiafogyasztása || Felmérték Bonyhád energiaigényét || Távhő-ár összehasonlítás || Fűtés kővel? || Kazáncsere részletre || Hatékony épületgépészet || Az energetikai tanácsadók munkája || A biomassza, mint energiaforrás || Fűtés és hűtés, a pazarlás művészete || Ne a csapból folyjon… || Fűteni, de mivel? || Mire jó a biomassza? || A geotermikus energiában rejlő lehetőség || Infrafűtés - költséghatékony beruházás || Fa, papír, biobrikett, fapellett || Biomassza potenciál Magyarországon || A nap adta energia || Utazás a Föld középpontja felé: geotermikus energi || Milyen az energiatakarékos szellőzőrendszer? || Az egyre népszerűbb napkollektor || A hőszivattyú a megújuló energiák használatában || Mi szükséges a ZFR-KAZ/14 pályázathoz? || Napelem otthon? Miért is ne? ||
Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >
