Mikor nevezhetünk egy várost fenntarthatónak?
az urbanizációhoz köthető a világ szén-dioxid kibocsátásának a 70 százaléka. Minél többen élnek egy adott városban, annál nagyobb veszélyt jelentenek a nem megújuló természeti erőforrásokra, ami pedig gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémákhoz vezet. Hogyan segíthetnek az ICT technológiák?
A Földön 2050-ben előreláthatólag 9 milliárd fő felé kerül az emberek száma, és az emberiség mintegy 70 százaléka városokban él majd – ezt vetítik előre legalábbis az ENSZ előrejelzései, Jelenleg ez az arány még az 50 százalék körül mozog. Ám ez is éppen elegendő ahhoz, hogy veszélyt jelentsen a bolygóra. Ugyanis az urbanizációhoz köthető a világ szén-dioxid kibocsátásának a 70 százaléka. Hogyan folytatható a nagy iramú gazdasági és társadalmi fejlődés úgy, hogy közben a fenntarthatóságra is nagy hangsúly kerül? Lehetséges, hogy az infokommunikációs technológiák jelenthetik a megoldást?
Mikor nevezhetünk egy várost fenntarthatónak?
Ha annak lakói intelligens módon, hosszú távú együttműködés keretében igyekeznek megoldásokat keresni a kihívásokra. Minél többen élnek egy adott városban, annál nagyobb veszélyt jelentenek a nem megújuló természeti erőforrásokra, ami pedig gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémákhoz vezet.
A gazdasági és társadalmi fejlődés mellett egy másik terület is rohamos fejlődésnek indult: az informatikai és kommunikációs (ICT) technológiák térhódítása vitathatatlan. Nem mehetünk el szó nélkül továbbá az Internet of Things jelenség mellett sem, 2020-ban a becslések szerint akár 50 milliárd eszköz, érzékelő és tárgy csatlakozhat az ipari internethez.
A polgárok is tehetnek a fenntarthatóságért
Egy olyan világ kapujában állunk, ahol minden olyan dolog, amely ki tudja használni az internet nyújtotta előnyöket, rákapcsolódik majd a hálózatra. Emiatt azt várják az ICT technológiáktól, hogy azok befolyásolhatják és jó irányba terelhetik a gazdasági és társadalmi fejlődést.
A SMARTer2020 felmérése például arra mutatott rá, hogy hétszer akkora mértékben csökkenthetné a szén-dioxid kibocsátást az ICT technológiák megfelelő alkalmazása a gazdaság hat szektorában, mint amekkora mértékben növelnék ezek a megoldások az egyes szektorok szénlábnyomát.
Az ICT technológiáknak köszönhetően egy sokkal nyitottabb környezet alakult ki, mely lehetővé teszi, hogy az egyének és a városi polgárok is nagy dolgokat tehessenek a fenntarthatóságért. Az infokommunikációs megoldásokkal például könnyedén megvalósíthatóvá válnak az ötletek, valamint olyan szolgáltatások, termékek hozhatók létre,melyek a városi élet minőségének javítását célozzák.
Mobilitás és rugalmasság
Az ICT lebontja a falakat az intézmények és az emberek között, ma már az okos városokban az önkormányzatok igyekeznek bevonni a polgárokat a döntéshozatali folyamatokba. Ugyanígy a vállalatok környezete is átalakul majd. Az együttműködés, az információmegosztás és kapcsolattartás új formái – mint például a felhőszolgáltatások, a nyitott vállalati platformok vagy a mobil kommunikáció – már elkezdte átformálni a hagyományos vállalati szerkezetet, és egyre több helyen részesítik előnyben a rugalmas, irodától és fizikai környezettől független munkavégzést. Így a cégeknek nagyobb hozzáférése lesz az emberi erőforrásokhoz, mígkevesebb pénzügyi és természeti erőforrást kell felhasználnia.
Természetesen ahhoz, hogy a városok kihasználhassák az ICT megoldásokban rejlő lehetőségeket, az kell, hogy az informatikai ökoszisztéma egészét mozgósítsák. A hálózatba kötött társadalomban monitorozhatóvá és elemezhetővé válnak a folyamatok, így az erőforrásokat hatékonyabban és okosabban oszthatják szét. Amire szükség van, az a szemléletváltás. Anélkül ugyanis mit sem érnek a jobbnál jobb ICT technológiák.
| 2015-03-16 15:58:12 |
További cikkek a témában: Díjmentes felülvizsgálati lehetőség kórházaknál || Korszerűsítések finanszírozása megtakarításokból || Sikeres pályázatok? || Évi 10 milliós megtakarítást ért el a Nyírő Gyula || Szombathely városának energetikai projektje || intézmény angol || Egyházi épületek energiahatékonysága || Pályázati előkészületek a Szent Margit Kórházban || Települések pályázati előkészületei || Energetikai felújítás Esztergomban || Intézményvezetők figyelmébe! || Létesítménygazdálkodás az egészségügyben || Fenntartható település? Megéri! || 7 MW-os naperőmű épül Pécsett || Hat követendő zöld nagyváros || Energiahatékonysági pályázat városoknak || Energiamonitoring közintézményekben || KEHOP-5.2.10 || Intézmények korszerűsítése – hogyan és miből ||
| Megosztás |
|
Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >
Hírlevél feliratkozás »
ENERGIAGAZDÁLKODÁS
Lakosság számára »
Nagyvállalati energia audit »
Irodaházak számára »
Gyártó cégek számára »
Hotelek számára »
Intézmények számára »
Pályázatok
Energia kontroll
Energetikai koncepció
Projektbemutatok
Intézmények korszerűsítése – hogyan és miből
Lehetőségek
KEHOP-5.2.10
Műszaki dokumentáció nélkül nincs pályázat!
Energiamonitoring közintézményekben
Together projekt a Pannon Épületenergetikával közösen
Energiahatékonysági pályázat városoknak
2016. március 31-ig benyújtandó
Hat követendő zöld nagyváros
7 MW-os naperőmű épül Pécsett
Közép-Európa egyik legnagyobb naperőműve
Fenntartható település? Megéri!
Az energiagazdálkodás megtérülő befektetés.
Létesítménygazdálkodás az egészségügyben
Konferencia beszámoló
Intézményvezetők figyelmébe!
Mi az Intézményfenntartók érdeke?
Energetikai felújítás Esztergomban
300 M Ft energiahatékonysági korszerűsítésre
Több telephellyel rendelkezik?
Hol kezdje a korszerűsítést?
Nem szeretne lemaradni a következő pályázatról?
Miért érdemes a meglévő gépészeti rendszer körültekintő vizsgálata?
Egyedi, nagy épületek energetikai felmérése
Épületek, intézmények összehasonlító vizsgálata
Energetikai tanúsítvány
Ajánlott oldal:
Partnereink:
