A hagyományos helyiségtermosztátok figyelik a helyiség hőmérsékletét, és ahogy lehűlt, jelzik a kazánnak, hogy hőenergia-igénye van az épületnek, és így bekapcsol. Rendszerint a leghidegebb pontra teszik a termosztátot, és sokszor nem a lehűlő falon, hanem a ház „belsejében” található. Így az épület határoló fal lehűlése után ahogy kezd csökkenni a belső levegő hőmérséklete a toleranciasávban, annak alján indítja be a kazánt a szabályozó, majd a tehetetlenségnek megfelelően fűti vissza a rendszer a levegőt.
Mi lenne, ha előre gondolkodnánk? Természetesen erre is van megoldás, az időjáráskövetés. A szabályozót egy kültérre helyezett hőmérséklet-érzékelővel kell összekötni, és így a fal lehűlése előtt, mikor az időjárás változik, közvetlen be tudunk avatkozni a fűtőteljesítménybe, hogy a szobában megfelelő hőmérséklet uralkodjon. Egyes elektronikák taníthatóak, megadott hőmérséklet-változásra az épület állandó tehetetlenségét figyelembe véve különböző „terhelési” görbékkel állítja a kazánteljesítményt.
Ahogy hűl a levegő, melegszik is, ilyenkor ugyanúgy játszódik a folyamat, csak a túlfűtés irányába. A szobatermosztát később reagálná le az időjárásváltozást, túlfűtés alakulna ki.
A túlfűtés elkerülése mellett további előny, hogy az időjáráskövető fűtésszabályozás segítségével optimálisan alacsony hőmérsékletű előremenő vízzel oldható meg a megfelelő fűtés - ami végső soron alacsonyabb füstgázhőmérsékletet eredményez - így biztosítható a kondenzációs kazánok kiemelkedő hatásfoka.
A megtakarítás bár látszólag csak a komfortérzet növekedése, mégis a túlfűtés elkerülése miatti veszteségcsökkenésben tapasztalható. Akár 10%-ot jelenthet a fűtésköltségben.
Megyeri Domonkos | 2011-08-23 00:01:21 |
Megosztás |
|