Szigorodnak az épületenergetikai határértékek, így 2015-től még csak a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018 azonban már minden új épületre és felújításra vonatkozik majd az előírás, miszerint 40%-kal kell nőnie a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának. A szigorítás célja, hogy hosszú távon csökkentse az épületek energiafogyasztását.
Ezzel a BM rendelettel felértékelődnek majd a környezeti és gazdasági szempontból is jó teljesítménnyel bíró épültek, illetve a nyugat-európai példákból kiindulva akár 10-20%-kal is növekedhetnek az ingatlanok eladási árai.
A rendelet többek között meghatározza a közel nulla energiaigényű épület definícióját, mely szerint azokra az épületekre használható ez a kifejezés, melynek a primerenergiában kifejezett éves energiaigényét minimum 25%-ban olyan megújuló energiaforrásból nyerik, mely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított. Ezt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet mondja ki.
2015. január 1-jétől tehát a közpénzből finanszírozott épületeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a közel nulla energiaigényű épületek előírásainak, és ezt a szigorítást az azt követő három évben a tervek szerint minden új épületre kiterjesztik. A szigorítással megváltoznak a hő-átbocsátási tényezők követelményértékei is, így a falaknak és nyílászáróknak – azaz az épületet határoló elemeknek – a mostani értékhez képest 40%-kal kell energiatakarékosabbnak lenniük.
A szigorítástól azt várják, hogy 2018-tól akár 25%-kal javulhat az épületek energetikai teljesítménye, ami igen nagy kiadáscsökkentést hozhat a vállalkozásoknak. Ezzel együtt azonban elmondható, hogy a most készülő beruházások, melyek most “A” vagy “A+” besorolásba kerülnek, négy év múlva már csak “B” vagy “C” kategóriát kaphatnak.
Ezzel a szigorítással a magyarországi épületek jóval energiahatékonyabbak lesznek, és várhatóan így majd megközelítik a jelenlegi, nyugat-európai színvonalat.
2014.09.27.
2021-04-13 09:56:02 |
Megosztás |
|