Elég csak körülnéznünk mindennapi tevékenységeink során, megdöbbentő, hogy az emberek mennyi nejlonzacskót használnak el – sokszor feleslegesen. A felmérések szerint egy darab nejlonzacskót körülbelül 25 percig használunk, majd megy a kukába. Ettől kezdve pedig akár négyszáz évig is szennyezheti környezetünket.
Ugyanis ezek a fogyasztói társadalom szimbólumává vált zacskók sokszor nem kerülnek be a hulladékgazdálkodási rendszerbe kis méretük és súlyuk miatt, a szél könnyedén felkapja, emiatt pedig sajnálatos módon természetes környezetünket, és az óceánokat szennyezik. Megdöbbentő képeket láthatunk azokról a hulladékszigetekről, melyek az óceánok közepén keringenek.
Indokolatlan mennyiségű zacskót használunk
Megdöbbentő az adat, miszerint Magyarországon 2007-ben naponta majdnem 1,5 millió darab nejlont dobtak piacra. Miután a műanyag szatyrok környezetvédelmi termékdíja lényegesen megnőtt, azóta szerencsére visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A nejlonzacskókat ma már nagyüzemben gyártják az egész világon, és a becslések szerint évente körülbelül 4-5 trillió nejlonzacskót helyeznek forgalomba, ebben a bevásárlószatyrok éppúgy benne vannak, mint a szemetes zsákok. Ennek az óriási mennyiségnek a 80 százalékát az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában értékesítik. Csak az amerikaiak vizsgálva évente mintegy 100 milliárd nejlont hajítanak a kukába, de a zacskók számának növekedése már a fejlődő országokban is megfigyelhető.
A világon 1 millió nejlonzacskót használnak fel az emberek percenként, ez egy átlagos európai ember esetében 500 db nejlonszatyrot jelent egy év alatt.
De miért is annyira környezetszennyező a nejlon?
A nejlon mesterségesen előállított polietilénből áll, melyet szénhidrogén láncok alkotnak. Ezeknek köszönhetik rugalmasságukat és terhelhetőségüket. Ezek az újra fel nem használható alapanyagból készült zacskók elsősorban származásukat tekintve kerülnek a tiltólista élére: ugyanaz a kőolaj kell létrehozásukhoz, melynek hiánya miatt az energetikai ipar bizonytalan lábakon áll.
A nejlonzacskó az Egyesült Államokból indult hódító útjára, az első darab 1957-ben került a forgalomba, ekkor a kenyerek, a szendvicsek és a gyümölcsök csomagolására alkalmazták. Terjedésük nagyon gyors volt, a 60-as évekre már a szemeteszsákok is nejlonból készültek, a 70-es évek közepére pedig népszerűsége visszafordíthatatlanná vált. Mivel gyártási technológiája olcsó volt, a boltok és szupermarketek is áttértek a papírzacskóról a nejlon használatára.
Hogy miért szeretik az emberek annyira?
A műanyag bevásárlószatyrok könnyűek, viszonylag olcsóak, vízállóságuk pedig végérvényesen a háziasszonyok pártfogoltjává tette. Ha körülnézünk a bevásárlóközpontokban, láthatjuk, hogy mennyire elterjedt még mindig a műanyag szatyrok használata.
A probléma megoldására egyes országos határozott cselekedet mellett döntöttek, Franciaországban és Olaszországban például sikerült drasztikusan csökkenteni a nejlonzacskók árusítását, ezek helyett inkább a lebomló szatyrok forgalmazása mellett kardoskodnak. Valahol az adóztatással, valahol törvényekkel igyekeznek visszaszorítani a nejlonszemetek mennyiségének növekedését, míg Írországban a fogyasztókat adóztatják meg, addig Dániában a kiskereskedőkre, Finnországban és Svájcban pedig a nagykereskedőkre rónak magasabb adózási terheket.
2013.11.02.
2021-03-16 13:38:32 |
Megosztás |
|