www.pannonmuhely.hu » Épületenergetika kezdőlap » Megújuló energiaellátás

A klímaváltozás, a nem megújuló energiaforrások készleteinek gyors ütemű apadása, az egyre csak emelkedő energiaárak… sorolhatnánk még, mi minden szól az energiatakarékosság és az új, alternatív, megújuló energiák használata mellett.

A környezet megóvásához mi magunk is hozzájárulhatunk – ráadásul még pénztárcánkat is kímélhetjük, ha otthonunkban, háztartásunkban energiatudatos megoldásokat alkalmazunk, illetve minimalizáljuk az általunk kibocsájtott szennyező anyagokat. Az tény, hogy hazánkban az elhasznált energiák mintegy 40%-át a háztartási fogyasztások teszik ki, ezen belül pedig 75-80% a fűtésre és hűtésre megy el.

Azonban egy körültekintően és környezettudatosan megtervezett és felépített házzal ez a rengeteg fűtésre és klímára elpazarolt energia akár 85-90%-kal is csökkenthető. És ezzel nem csupán a környezetünket kíméljük, hanem jelentős költségmegtakarítást is elérhetünk.

Milyen céllal építkezünk?

Az energiatakarékos ház tervezésekor általában kétféle célt tűzünk ki: szeretnénk az ingatlan energiaveszteségét minimalizálni, valamint a fűtés- és hűtésrendszert minél gazdaságosabbá tenni.

Azt azonban tudni kell, hogy a környezettudatos építkezés többet jelent annál, minthogy környezetbarát és energiatakarékos építőanyagokat használunk fel, és energiatudatos technológiák alkalmazunk. Az épület egész élettartamára vonatkozó elemzést kell végezni, mielőtt hozzálátunk az alapok felhúzásához. A ház ökológiai mérlege úgy adható meg, ha az építőanyagok gyártását, továbbá az épület üzemeltetését és használatát egészen annak lebontásáig, illetve az építőanyagok lebomlásáig és újrahasznosításáig részletesen és mindenre kiterjedően megvizsgáljuk.

Az energiatudatos építészet jellemzői:

• a házat oly módon kell megtervezni, kialakítani és méretét megállapítani, hogy természetes környezete károsodás nélkül be tudja fogadni
• olyan alapanyagokat kell felhasználni, melyek az épület elbontása után nem terhelik a környezetüket, hanem visszakerülnek a természetes körfolyamatba, vagy újrahasznosíthatók
• olyan anyagokat, szerkezeteket kell használni, melyek gyártása, előállítása és megmunkálása kevés energiával és kevés környezetszennyezéssel jár
• előtérbe kell helyezni a környezetben fellelhető építőanyagok alkalmazását
• csökkenteni kell a környezet terhelését úgy, hogy szelektáljuk, semlegesítjük vagy újrahasznosítjuk a káros anyagokat
• a ház minél kevesebb szennyező és káros anyagot bocsájtson ki (szennyvíz, égéstermék, hulladék, stb.)
• az épület kevés energiát használjon fel, és ezek lehetőleg megújuló energiák legyenek

A ház passzív védelme a következő építészeti eszközökkel biztosítható:

• az épület megfelelő tájolása
• megfelelő hőszigetelés
• a hőhíd-mentesség biztosítása
• speciális nyílászárók és légzáró technológiák
• megfelelő árnyékolás

Ezek megtervezése, méretezése és alkalmazása is speciális tudást és tapasztalatot igényel az építész részéről. Továbbá a leghatékonyabb üzemeltetéshez olyan épületgépészeti megoldásokat kell találni és kiépíteni, melyekhez igen nagy szaktudás szükséges. A szakembernek ugyanis rá kell lelnie azokra a módszerekre, amelyek a leginkább illeszkednek és megfelelnek a megrendelői igényeknek és a ház adottságainak.

Olyan szemléletváltásra lenne szükség, hogy a saját szakterületén kiváló tudással rendelkező mérnökök egymás szakterületére is figyelemmel legyenek, és így kihasználják az épületszerkezetben, az épületgépészetben és az épületvillamosságban rejlő szerkezeti és funkcionális integrációs lehetőségeket.

Az energiatudatos tervezés alapvetően kétféle gondolkodásmód mentén lehetséges:

1. Defenzív vagy védekező tervezés, melynél a nemkívánatos energiafelhasználás mértékének csökkentése a cél. Ehhez pedig a következő megoldások alkalmazása nyújtanak segítséget:

• a sík falak, illetve a geometriai és anyagjellemzők különbsége által keletkezett  hőhidak csökkentése
• az ellenőrizetlen, rossz szellőzés miatt a nyílászárókon át eltávozó levegő csökkentése

Az így megtervezett, energiatakarékos épületek közös jellemzői:

• kompakt forma
• jó hőszigetelés
• jó légzárás
• alacsony emissziós és jó hőszigetelő képességű ablakok
• igényfüggő és hővisszanyerővel ellátott gépi szellőző berendezések

2. Interaktív, szoláris vagy offenzív tervezés, melynek célja a kívánatos energia és áram növelése. Eszközei:

• a napsugárzásból származó hőnyereségek növelése
• a belső hőterhelések hasznosítása

Az így tervezett épületek közös jellemzői:

• a forma és tájolás megfontolt kialakítása
• energiagyűjtő felületetek biztosítása
• nagy üvegezési arányok
• árnyékoló szerkezetek
• nagy hőtároló tömeg
• hővisszanyerővel ellátott szellőző berendezés
• passzív szoláris eszközök alkalmazása
• természetes rendszerekkel való szellőztetés

 

2013.07.24.

2021-03-16 13:00:32

További cikkek a témában: Egyre nagyobb zajban élünk, mégsem védekezünk || Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony || Fenntarthatósági kommunikáció és szemléletformálás || Megjelent a Panda energiamenedzsment || Közel repülni a naphoz? || A szénerőművek árnyékában || Energiát adnak a csillagok? || Szigorodnak az épületenergetikai előírások || Nélkülözhető az áramzabáló hűtőszekrény? || Melyik sütőt válasszam?

Megosztás

Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >