Napjainkban a fejlett világban felhasznált energia legnagyobb részét fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő; ez az állapot azonban nem tartható fenn. Az energiafelhasználás azonban igen összetett, ha azt vesszük figyelembe, hogy mire is használjuk el azt a temérdek energiát?
Ha több mint 400 évvel visszaforgatjuk az idő kerekét, akkor azt látjuk, hogy Európa szinte teljes egészében megújuló energiaforrásokra támaszkodott: főként az erdőkre és a gabonaföldekre, de hasznosítottak valamicskét a szél, az árapály és a víz energiájából is. Becslések szerint az átlagember életvitelének teljesítményszükséglete 20 kWh/nap lehetett. A személyenként felhasznált fa mennyisége 4 kg volt, ennek biztosításához 1 hektár (10 ezer m2) erdő kellett. Az egy főre jutó földterület az 1700- as évek Európájában 52 ezer m2 volt. A legsűrűbben lakott területeken is elérte a 17500 m2-t az egy főre jutó szántó, legelő és erdő területe. Napjainkban Nagy-Britanniában az egy főre jutó terület ezzel szemben 4000 m2, ezért, még ha életstílusunkat át is tudnánk alakítani a középkori szintnek megfelelőre, és teljes egészében erdősítenénk országunkat, akkor sem tudnánk fenntartható módon élni. Ehhez a népsűrűségünk túlságosan nagy.
Az energiafelhasználás legfontosabb típusai a következők:
A fosszilis energiahordozók fogyásával előtérbe kerültek az alternatív energiaforrások, melyek lesarkítva a jövőt jelenthetik az emberiségnek. A következő felsorolásban láthatjuk, melyek ezek.
A fenntartható energiatermelés legfontosabb tételei az alábbiak:
Ezek az energiaforrások nem jelentenek veszélyt a környezetre, nem szennyezik a levegőt, a vizet, és nem növelik az üvegházhatás mértékét sem. Az atomenergiával, a kőolajjal, a földgázzal vagy a kőszénnel ellentétben ráadásul végesnek tekinthetőek, ugyanis folyamatosan megújulnak.
Az oldalunkon található cikkek bővebben is foglalkoznak az egyes alternatív energiaforrásokkal és megoldásokkal
2013.06.03.
2021-03-16 11:03:38 |
Megosztás |
|