A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. Megújuló energiaforrásnak az energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok tekinthetők. A biomassza jelentősége, hogy rövid időn belül (általában egy vagy néhány év alatt) újratermelődik.
Magyarországon körülbelül 5 millió hektár szántó-, és 8,7 millió hektár mezőgazdasági terület áll rendelkezésre biomassza termelés céljaira. Mindez kiemelkedő potenciálnak számít európai viszonylatban, hiszen 0,5 ha/fő értékkel ez mintegy 40-50%-kal meghaladja az uniós átlagot.
A talaj termékenysége alapján pedig Magyarország szintén a nemzetközi élvonalba sorolható. Hazánk kiemelkedő biomassza potenciálját az ökológiai adottságok – a már említett talaj termőképességén túl a vízgazdálkodási adottságok és a klimatikus viszonyok –, valamint a technológiai lehetőségek és tapasztalatok biztosítják.
Az eddig megjelent szakirodalmak alapján azt állíthatjuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló összes szervesanyag tömege – tehát az elméleti potenciál – körülbelül 350-360 millió tonnát tesz ki. Ennek mindössze 30%-a, azaz 105-110 millió tonna újul meg évről-évre és kerül felhasználásra. Ebből a legnagyobb részarányt, mintegy 50-60 millió tonna szerves anyagot a mezőgazdasági szektor termel ki.
Statisztikai adatok alapján az energiaforrásként felhasználható biomassza éves mennyisége a különböző ágazatok között az alábbiak szerint oszlik meg:
A biomassza keletkezési formáját illetően sokféle lehet, azonban jellemzően a keletkezés helyén nem használható fel energetikai célokra. A felhasználás különféle előkészítő műveleteket igényel, mint például a betakarítás, szárítás, szállítás, aprítás, nemesítés. A biomassza energetikai hasznosítása közvetlen égetéssel vagy konverziót (átalakítást) követően közvetve történhet.
2014-01-06
2021-03-15 10:16:49 |
Megosztás |
|