www.pannonmuhely.hu » Épületenergetika kezdőlap » Megújuló energiaellátás

Magyarország az energiaellátás terén az egyik legkiszolgáltatottabb a régióban. Az energiaigény fedezésére szolgáló forráson belül 38% származik hazai termelésből, 62% pedig behozatalból. A fosszilis energiaforrások korlátozott, kimerülőben lévő készletei miatt egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások az egész világon.

Magyarország európai uniós vállalása 2020-ra 13%, ennyi megújuló energiát kell felhasználnunk a teljes energiafelhasználáson belül. Ez az egyik legalacsonyabb vállalás az unióban, ennek ellenére a megújuló energia felhasználásának aránya Magyarországon 2007-ben még csak 5,3% volt, ami az unió átlagának kb. kétharmada. Pedig a megújuló energiaforrások hazánkban is rendelkezésre állnak:

Földhőenergia (talajhő és termikus energia)

A földhőt a földben lévő kőzetek radioaktív bomlása termeli, és a föld felszíne felé irányuló természetes hőáramlás és mesterséges hőkihozatal vezeti el. Magyarországon a földhőpotenciál számottevő, a világátlag mintegy kétszerese, ezért földhőben viszonylag gazdagnak tekinthetjük magunkat. Ugyanakkor a földhő nem megújuló energia, idővel csökkenő mennyiségben és hőmérsékleten áll rendelkezésünkre, ezért hasznosításakor éppúgy érvényesítenünk kell az energiatakarékosság és az energiahatékonyság elveit, mint a kimerülő fosszilis források esetében.

Napenergia (villamos energia és hőenergia)

Magyarország területén a napfénytartam éves összege átlagosan 1750-2050 óra között alakul. Ez a mennyiség nagy részben elegendő a fűtés és a használati melegvíz igényünk energiaszükségletének fedezésére. Bár ez az érték magasabb, mint például Ausztriában, hzánkban mégis nagyságrendileg kevesebb a működő napkollektorok száma.

Szélenergia (villamos energia)

Gyakran mondják azt, hogy Magyarország nem alkalmas a szélenergia hasznosítására. Ugyan Európában valóban vannak térségek, ahol az átlag évi szélsebesség magasabb, mint nálunk (itthon 14,5-18 km/h, más országokban akár 25,2 km/h), de háztartási energiatermelésre ez is elég, hiszen ezek a berendezések már 10,8 km/h-s szélsebességnél is áramot termelnek.

Biomassza (hőenergia, villamos energia)

A biomassza energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, melléktermékeket, illetve növényi és állati hulladékokat jelent. Jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis általában 1 éven belül újból megtermelődnek. Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO2 tartalmának növekedését (üvegház-hatás, globális felmelegedés). Magyarország teljes biomassza készlete 350-360 millió tonnára becsülhető, ebből 105.110 millió tonna évente újratermelődik, amelynek nagy része felhasználásra is kerül. Az évente képződő növényi biomassza bruttó energiatartalma meghaladja az ország teljes éves energiafelhasználását úgy, hogy a hazánk területére jutó napenergiának csak 0,3%-át hasznosítják a növények. A hazai növénytermelés és erdőgazdálkodás a befektetett összenergia 4-5-szörösét termeli meg biomasszaként.

Magyarországon a fent említett megújuló energiahordozók közül legnagyobb arányban a biomassza és a geotermikus energia érvényesül, míg az Európai Unió 27 tagállamának átlagát tekintve a leginkább használt megújuló energiaforrás a biomassza.

 

2013-10-01

2021-02-02 15:51:52

További cikkek a témában: Egyre nagyobb zajban élünk, mégsem védekezünk || Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony || Fenntarthatósági kommunikáció és szemléletformálás || Megjelent a Panda energiamenedzsment || Közel repülni a naphoz? || A szénerőművek árnyékában || Energiát adnak a csillagok? || Szigorodnak az épületenergetikai előírások || Nélkülözhető az áramzabáló hűtőszekrény? || Melyik sütőt válasszam?

Megosztás

Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >