www.pannonmuhely.hu » Épületenergetika kezdőlap » Megújuló energiaellátás

A globális felmelegedésnek az emberi és a természeti rendszerekre gyakorolt hatása ma már szinte mindenhol megfigyelhető. Az egyik talán leglátványosabb hatás az Északi-sark jegének olvadásában nyilvánul meg: a jégréteg 2008 nyarán elérte eddigi legalacsonyabb szintjét. Ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelenlegi tendenciája változatlan marad, a Föld hőmérséklete további 4-6 Celsius-fokkal is emelkedhet az évszázad végéig. Ennek már a fele is hatalmas károkat okozna.

A földet körülvevő légkör szépen lassan az emberi tevékenység áldozatává válik, és segíteni is csak mi tudunk rajta. Az ózonréteg igen fontos számunkra, hiszen feladata, hogy szűrje a káros ultraibolya napsugárzást. Azonban állapota az üvegházhatás miatt vészjósló problémává vált. Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg több mint ötven százalékban rongálódott, a legnagyobb károsodást az Antarktisz felett mérték, ahol 95 százalékos a baj. Pedig ha ezen a szűrőn lyukak keletkeznek, vagy jelentősen elvékonyul, akkor könnyen áthatolnak rajta az A és B típusú ultraibolya-sugarak, melyek nagy veszélyt jelentenek emberre, állatra és a növényre egyaránt. Ezek a káros sugarak bőr-, szem- és légúti ártalmakhoz vezethetnek.

A víz lassan elpárolog

Minden földi élet előfeltételét, a vizet egyre inkább pazaroljuk, és olykor még mérgezzük is. A tengereket és óceánokat még mindig a szilárd és folyékony hulladékok tárolójának használják, a bajt pedig tovább tetézik a tartályhajó-balesetek. A veszélyes anyagok szabadföldi tárolása folyamatosan mérgezi a felszín alatti vizeket, ezáltal veszélyeztetve az amúgy is fogyó ivóvízkészletet.

A Föld fagyzónáin bekövetkező változások is befolyásolják az éghajlatot. A gleccserek visszahúzódóban vannak, a sarkköri jéghegyek olvadnak. Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) a visszahúzódással mind az északi, mind a déli sarkvidékeken számol, ha nem csökkennek a kibocsátási értékek; az Északi-sark jege pedig teljes egészében eltűnhet az évszázad végére. A tengervíz beáramlása a folyók, az édesvizek és a talajvíz sótartalmát is növeli, mely az ivóvízkészlet csökkenésével és az édesvízi élővilág összetételének változásával járhat. Ennek messzemenő negatív következményei lesznek a jégtől függő fajokra – mint például a jegesmedvék – és ökoszisztémákra nézve.

A klímaváltozás hatással lehet a fajok földrajzi elhelyezkedésére, összetételére, valamint az egymáshoz és a környezethez való viszonyára is. A tengerfelszíni vízhőmérséklet is emelkedik, ezzel a tengeri élőhelyek körülményei megváltoznak, már most erőteljes északra vándorlás figyelhető meg. A növény- és állatvilág is észak-keletre vándorol, az évszakok eltolódásával a növények és az állatok életciklusa is megváltozik. Megjelennek betolakodó fajok, melyek elnyomhatják az őshonos élővilágot. Emellett pedig nagymértékben kell számolni számos faj végleges eltűnésével is.

A magasabb hőmérséklet és páratartalom egészségügyi szempontból is káros lehet. A magas hőmérséklet súlyos élettani zavarokat, de akár emberéleteket is követelhet elsősorban az idősebb korosztályból, de a kórokozók, az állatok által terjesztett, valamint a fertőző betegségek, sőt az allergén növények előfordulásának esélyét és az asztmás megbetegedések számát is növeli. Emellett nő a bőrrák kockázata is. A trópusi betegségek (pl. malária) észak felé való elmozdulása is előrevetíthető.

És akik elszenvedik a következményeket...

Az IPCC megjelölte azokat a rendszereket és szektorokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel fogják megszenvedni a káros hatásokat. A különösen érintett ökológiai rendszerek közé sorolja a tundrát, az északi erdőket és hegyvidékeket, a mediterrán típusú trópusi esőerdőket, a korallzátonyokat, a mangrove erdőket, sós mocsarakat, valamint a tengeri jéghez kapcsolódó rendszereket.

A hatások más-más földrajzi területen, a gazdasági fejlettség és a meglévő társadalmi adottságok függvényében meglehetősen eltérőek lehetnek, hiszen nyilvánvalóan egy fejlődő ország nagyobb nehézségekbe ütközik egy katasztrófahelyzet elhárításakor. Azonban az jól látható, hogy nemcsak a fejletlenebb vidékek nézhetnek szembe katasztrófahelyzettel a globális klímaváltozás kapcsán. A világ fejlett, ipari régiói is számos negatív következménnyel számolhatnak, ha nem történik változás.

2013-08-28

2021-01-21 13:48:59

További cikkek a témában: Egyre nagyobb zajban élünk, mégsem védekezünk || Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony || Fenntarthatósági kommunikáció és szemléletformálás || Megjelent a Panda energiamenedzsment || Közel repülni a naphoz? || A szénerőművek árnyékában || Energiát adnak a csillagok? || Szigorodnak az épületenergetikai előírások || Nélkülözhető az áramzabáló hűtőszekrény? || Melyik sütőt válasszam?

Megosztás

Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >