www.pannonmuhely.hu » Épületenergetika kezdőlap » Megújuló energiaellátás

A megújuló energiapolitika az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül szerte Európában, mígnem azonos rangra emelkedett olyan kérdéskörökkel mint a versenyképesség vagy az ellátottság. Az első, mérföldkőnek számító közösségi célokat az Európai Bizottság az 1997-es Fehér könyvben fogalmazta meg.

Akkor a Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re a megújuló energiák bruttó belföldi fogyasztáson belüli részaránya 12% lesz, ez a szám pedig az akkori megújuló energia részesedés kétszerese volt. Hogy mire alapozták a megújuló energiaforrások használatának ilyen fokú növelését? Elsősorban a biomassza alapú villamosenergia- termelésre és a szélenergia felfutására.

Egy 2001-es direktíva a régi tagállamokra vonatkozó, 2010-es uniós elképzeléseket nemzeti szintre lebontva is meghatározza. Az indikatív érvényű célkitűzések az EU15-ök szintjén egy 22,1%-os vállalást jelentett, az újonnan csatlakozó tagállamok pedig a csatlakozási szerződések aláírásával vállalták az uniós előírások, így a megújuló energiaforrás felhasználásra vonatkozó 2001-es direktíva teljesítését is. Az EU 25 tagállamának vállalásai – kiegészülve a két csatlakozási tárgyalásokat folytató országgal – erősen differenciált képet öltöttek, hiszen ezek a vállalások 3,6%-tól egészen 78,1%-ig szóródtak. Az alsó szélsőérték Magyarországé, míg a felső Ausztria célkitűzése, mely a többi tagállamhoz képest igen magas.

Az ellentéteket azonban nem az elköteleződés hiánya okozta, sokkal inkább a tagállami szinten nem egységes támogatási rendszerek összehangolásának módjáról és szükségességéről szóló viták generálták. A 2005-ös orosz-ukrán gázvita hatására azonban a korábbiaknál erősebb politikai támogatást kapott a megújuló energia szektor, mely végeredményben hozzájárult az Európai Tanács 2007. márciusi 20/20/20 döntéséhez.

Ezzel ugyanis az Európai Unió elkötelezte magát, hogy

• 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti az 1990. évi szinthez képest,

• hogy a bruttó energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát 20%-ra növeli,

• hogy a megújuló alapú üzemanyag-fogyasztásnak minden tagállam esetében el kell érnie az országos üzemanyag-fogyasztás minimum 10%-át, végül

• hogy az energiahatékonyságot 20%-kal javítja.

A 2020-ra elérendő, tagállami szintre lebontott, 20%-os üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó távlati célkitűzések felülírták a 2001-es direktíva megújuló termelési arányait. A tagállami vállalások abszolút értéke 10% (Málta) és 49% (Svédország) közötti tartományban mozog. A 2020-as egyedi célértékek sokkal egységesebb képet mutatnak. Magyarország a régióban sereghajtóként 13%-ot vállalt 2020-ra.

Amennyiben a tagállamoknak sikerülne elérni a 20%-os célkitűzést a megújuló energiafogyasztással és az energiahatékonysággal összefüggésben, akkor nem okozna problémát az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése sem. Éppen ezért az Európai Bizottság már egy 2020-ra megvalósuló 25%-os emisszió csökkentési alternatív forgatókönyvet vázolt fel 2011-ben, míg 2050-re 85-90%-os csökkentést tűzött ki célul.

2013-08-28

2021-01-21 13:42:41

További cikkek a témában: Egyre nagyobb zajban élünk, mégsem védekezünk || Csupán az ipari ingatlanok harmada energiahatékony || Fenntarthatósági kommunikáció és szemléletformálás || Megjelent a Panda energiamenedzsment || Közel repülni a naphoz? || A szénerőművek árnyékában || Energiát adnak a csillagok? || Szigorodnak az épületenergetikai előírások || Nélkülözhető az áramzabáló hűtőszekrény? || Melyik sütőt válasszam?

Megosztás

Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >