A 2004-es esztendő óta figyelemreméltó növekedés volt megfigyelhető az unió tagállamaiban a megújuló források fogyasztáson belüli részesedésének tekintetében, az országok közül 13 pedig több mint a duplájára emelte az akkori számadatait.
2004 óta majdnem kétszeresére nőtt a megújuló forrásokból nyert energia felhasználása. Míg az adatok rögzítésének kezdő évében 8,3 százalékot mutattak ki, addig 2013-ban már 15 százalék volt az arány – áll az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) március 10-i közleményében.
Az első helyen Svédország áll, ahol a megújuló energiaforrásokból származó energia az 52,1 százalékát teszi ki a teljes fogyasztásnak. Utána Lettország következik a sorban, aki jócskán elmaradva 37,1 százalékos arányt tudhat magáénak, míg a harmadik helyen Finnország áll a maga 36,8 százalékával.
A dobogóról Ausztria csúszott le, az országban 32,6 százalékos a megújuló források felhasználásának az aránya, a legrosszabbul pedig Luxemburg teljesített: mindössze 3,6 százalékos arányt teljesített. A lista végén kullog még Málta (3,8), Hollandia (4,5) és Nagy-Britannia (5,1) is.
A 28 tagállam közül eddig még csak három – Svédország, Észtország és Bulgária – tudta elérni a számára meghatározott 2020-as célt, míg Romániát, Olaszországot és Litvániát kevesebb, mint 0,5 százalék választja el a céltól. A legtávolabb Nagy-Britannia áll a cél teljesítésétől, 9,9 százalékkal kell még javítania az arányokon, de Hollandia (9,5), Franciaország (8,8) és Írország (8,2) sem áll túl fényesen.
Magyarország 2004-ben 4,4 százalékon állt, 2013-ban ez az arány 9,8 százalékra nőtt – ennyit tett ki a fogyasztáson belül a megújuló energiaforrásokból kinyert energia. Hazánk 2020-as célkitűzése 13 százalék.
Az európai energetikai stratégia külön almutatóban határozza meg azt is, hogy a közlekedésben milyen arányban kell megújuló energiát használni. 2020-ra minden tagállamban legalább 10 százalékra kell emelkednie a megújuló források arányának az üzemanyag-használatban. A 2013-as átlag mindössze 5,4 százalék volt.
Ebben a tekintetben Svédország a legjobb, Észtország pedig a legrosszabb helyezést érte el.Magyarországon pedig 5,3 százalékon álltak a mutatók 2013-ban, mely eredményt csak tíz tagállam tudta felülmúlni.
2015-03-16 15:46:26 |
Megosztás |
|