A beruházási adókedvezmény és ami mögötte van

www.pannonmuhely.hu » TAO beruházási adókedvezmény » Mi lehet beruházás?

Többször írtunk már a 2017 januárjában bevezetett beruházási adókedvezményről (röviden: Tao kedvezmény), amely alapján az energiahatékonysági célú beruházások után lehet bizonyos adójóváírást alkalmazni. A hozzánk érkezett kérdésekből azonban úgy látjuk, érdemes arról is beszélnünk, hogy mit jelentenek pontosan azok a fogalmak, amelyek az igénybevétel feltételeinél előkerülnek.

A Tao. tv. alapján a vállalkozások adójóváírást igényelhetnek az energiahatékonysági célú beruházás elvégzésére, illetve az üzembe helyezést követő fenntartására.

Mit értünk pontosan beruházás alatt?

A társasági adóról szóló törvényben nem találhatjuk meg a beruházás fogalmi meghatározását, ezért a számvitelről szóló törvény (2000. évi C. tv.) rendelkezéseit tudjuk alapul venni. Ez alapján a beruházás alapvetően kétféle tevékenységet takar:

beruházásnak minősül az új tárgyi eszközök létesítése – és minden olyan tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, másrészt
a már meglévő eszközökben megtestesülő hasznok növelését szolgáló olyan tevékenységek, mint például a bővítés, az átalakítás és az élettartam vagy teljesítőképesség növelése.

A Tao. tv. szerint az adómegtakarítás olyan beruházásokra számolható el, amelyek csökkentik az adott cég végsőenergia-fogyasztását - ezáltal energiamegtakarítást eredményeznek - a megtakarítás mértékére vonatkozó konkrét előírás nélkül.

Mit nevezhetünk elszámolható költségnek a beruházási adókedvezmény feltételei szerint?

A jogszabály két esetet különböztet meg az elszámolható költségek kapcsán:

a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó immateriális jószág, tárgyi eszköz bekerülési értéke, amennyiben a beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak
az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, és amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna. Mivel a Tao. tv.-ben az sincs pontosan meghatározva, hogy mit is érthetünk a „hitelt érdemlő” kifejezés alatt, így minden olyan dokumentum megfelelő lehet a támogatás igényléséhez, amely alátámasztja, hogy akkor is megvalósítottuk volna az adott beruházást, ha arra semmilyen állami támogatást vagy adókedvezményt nem vehettünk volna igénybe.

A beruházási költség hány százaléka számolható el?

Bár a jogszabály részletesen szól erről, nem árt azért újra tisztázni, hogy nem létezik olyan eset, amikor a teljes beruházási költség adókedvezmény formájában visszaigényelhető lenne. A Tao. tv. világosan fogalmaz: az adózó által igénybe vehető beruházási adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként – a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen –, jelenértéken a beruházás elszámolható költségének

nagyvállalatok esetében a 30 százalékát,
közepes vállalatok esetében a 40 százalékát,
kis- és mikrovállalkozások esetében pedig az 50 százalékát.

Azonban a beruházási adókedvezmény maximális összege mindegyik esetben 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet.

Még egy fontos dologra kell kitérnünk, ez pedig a minőségi igazolás, ami nélkül nincs adókedvezmény.

Ehhez a minőségi igazoláshoz két energetikai auditra van szükség. Egyre a beruházás előtti, és egyre az az utáni állapotról. Ez a dokumentum lesz a bizonyíték arra, hogy az adott fejlesztés valóban eredményezett energiamegtakarítást.

Az első audit során – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékéből kiválasztott – energetikai auditor vagy auditáló szervezet a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatokat méri fel, valamint becslést készít az elérhető energiamegtakarításról. A második audit már a beruházást követően készül, így ebben már a kiinduló állapot energetikai felmérése, valamint az energiamegtakarítás azon becsült értékei is benne vannak, amelyeket a beruházás üzembe helyezését követően mértek.