Az ingatlanok energetikai tanúsítási statisztikája változása figyelhető meg. Mivel egyre több a BB és az ennél jobb besorolású új ingatlan, az országos átlag besorolás folyamatosan erősödik az évek múlásával. A 2017-es tanúsítási statisztikákat figyelve az érték FF-re emelkedett a korábbi GG átlagtól, de Budapesten ugyanez már EE értékű. Ez utóbbi átlagérték az új zöldberuházások hatását mutatja.
Az átlagérték további emelkedése várható a közeljövőben építendő ingatlanok miatt, mivel az Európai Unióban 2020. december 31-től már csak „közel nulla” energiaigényű épületek épülhetnek. Erről az Unió 2010-ben határozott ( 2010/31 EU) és a tagországok ezt legkésőbb 2013-ig jogrendjükbe illeszteni voltak kötelesek.
2010/31 EU irányelv / 9. cikk: (1)A tagállamok biztosítják, hogy:
a) 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és
b) 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek.
Ez azt jelenti, hogy már napjainkban is csak közel 0 ingatlanok épülnek, hiszen az építkezés befejezése, a használatbavételi engedélyezés már nagy valószínűséggel átcsúszik a megjelölt szigorított időszakba.
A közel nulla követelményhez nem elegendő a 100 kWh/m2 év primerenergia-felhasználást teljesíteni, ennek a 25 %-át megújulókból kell fedezni. Kérdés, hogy ez az arány fog e szigorodni. Egy épület ugyanis 100 évig is lakható, de a napkollektoraink működésétől ez az élettartam nem várható el. Változhat az épület környezete is, ami módosíthatja a megújuló energiák megtermelését, azaz elég sok a bizonytalan tényező, ami ezt a 25%-ot előállító rendszert illeti. Ésszerű hozzáállás, ha igyekszünk minél jobban leszorítani tehát az energiafelhasználást és például az előírt hőátbocsátási tényező határértékeknél jobbakat veszünk alapul.
Az új építésű ingatlanok további hatással lesznek az átlagos energetikai besorolásra, és ez főként a régebbi, 10 évesnél idősebb ingatlanok besorolását, ezen keresztül az árát is befolyásolhatja. Érdemes tehát a korszerűsítési szempontokat szem előtt tartani.
Az ingatlan vásárlók a tanúsítvány révén kapnak hiteles betekintést a megvásárolni kívánt épület állapotáról, a falak hőszigeteltségéről, a nyílászárók minőségéről, a gépészet korszerűségéről vagy elavultságáról. A tanúsítvány adatai alapján a vásárló információt szerez arról, milyen havi rezsiköltségek várhatók, illetve, ezek csökkentése érdekében milyen korszerűsítési költségeket lehet becsülni. Egyértelmű, hogy ezek az adatok szükségesek, hiszen tetemes összegekről lehet szó, akár egy magas besorolású ingatlan esetében a megtakarítások tekintetében, akár a egy elavultnak tekinthető ingatlannál a magas fenntartási költségek vonatkozásában.
2019-11-27 09:33:35 |
Megosztás |
|