Milyen energiafogyasztást kell figyelembe venni az auditkötelezettségnél?

www.pannonmuhely.hu » Kötelező energetikai audit » Milyen fogyasztás számít auditnál?

2026 január 1-jétől az energetikai auditálási kötelezettség megállapításánál már nem önmagában a vállalatméret a döntő szempont, hanem az energiafogyasztás mértéke. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján energetikai auditálásra az a gazdálkodó szervezet kötelezett, amelynél a tárgyévet megelőző három évben az összes energiahordozót együttvéve az átlagos éves energiafogyasztás meghaladja a 10 TJ-t. Az első audit elvégeztetésének határideje azon év október 10. napja, amelyet megelőző három év átlaga alapján a szervezet átlépte ezt a küszöböt.

A gyakorlatban azonban nem minden energiafelhasználást kell beleszámítani ebbe a 10 TJ-os értékbe. A MEKH energetikai auditálással kapcsolatos gyakran ismételt kérdései egyértelműen rögzítik, hogy az auditkötelezettség megállapításánál energiafogyasztás alatt kizárólag a végsőenergia-fogyasztást kell érteni.

Mit jelent a végsőenergia-fogyasztás?

A végsőenergia-fogyasztás lényegében az a felhasznált energia, amelyet a végfelhasználói ágazatok — például ipar, közlekedés, szolgáltatások, mezőgazdaság vagy háztartások — ténylegesen saját működésükhöz használnak fel. Az Ehat. 1. § 32. pontja szerint a végsőenergia-fogyasztás nem foglalja magában többek között az energiaátalakítási ágazatnak és az energiaágazatnak történő szállítást, valamint a szállítási és elosztási veszteségeket.

Ez azért fontos, mert bizonyos vállalatok jelentős mennyiségű energiát használnak fel ugyan, de nem saját végfelhasználásra, hanem például energia előállítására, átalakítására vagy továbbítására. Ezeket az energiamennyiségeket az auditkötelezettségi küszöb számításánál nem minden esetben kell figyelembe venni.

 

Energiaátalakításra felhasznált energia: nem számít bele

A MEKH GYIK alapján annak megítéléséhez, hogy egy adott energiafogyasztás végsőenergia-fogyasztásnak minősül-e, az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK rendelet A. melléklete szerinti besorolásokat kell vizsgálni. A Hivatal példaként külön kiemeli, hogy a távhőszolgáltatás biztosításához, valamint villamosenergia előállításához felhasznált energia nem számít végsőenergia-fogyasztásnak.

Ennek megfelelően a gazdálkodó szervezet által energiaátalakítási célra felhasznált energia mennyiségét az Ehat. 22/B. § (1) bekezdése szerinti regisztrációs, valamint energetikai auditálási kötelezettség szempontjából nem kell figyelembe venni. Például ha egy távhőszolgáltató földgázt vagy más energiahordozót használ fel hő előállítására, akkor ez az energiafelhasználás nem feltétlenül minősül olyan végsőenergia-fogyasztásnak, amely alapján a társaság auditkötelezetté válna.

 

Mi számít bele a 10 TJ-os küszöbbe?

A számításnál azokat az energiamennyiségeket kell figyelembe venni, amelyeket a gazdálkodó szervezet saját végső felhasználásra fogyaszt el. Ide tartozhat például:

• az irodák, telephelyek, gyártócsarnokok villamosenergia-fogyasztása;
• a fűtésre, technológiai hőigényre felhasznált földgáz vagy hőenergia;
• a saját gépjárművek, munkagépek üzemanyag-felhasználása;
• a termelési, szolgáltatási vagy logisztikai tevékenységhez kapcsolódó közvetlen energiafelhasználás.

Külön figyelmet érdemel, hogy a törvény szerint a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít. Vagyis ha egy szervezet energiát vásárol, majd azt almérés vagy pontos elkülönítés nélkül továbbadja más felhasználónak, akkor azt főszabály szerint nála kell figyelembe venni az auditkötelezettségi küszöb vizsgálatakor.

 

Távhőszolgáltatók és energiatermelők esetében különösen fontos a besorolás

A távhőszolgáltatók, villamosenergia-termelők, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó vállalatok vagy más energiaátalakítást végző cégek esetében könnyen előfordulhat, hogy a teljes beszerzett energiamennyiség első ránézésre meghaladja a 10 TJ-t. Ez azonban önmagában még nem jelenti automatikusan azt, hogy a társaság energetikai auditra kötelezett.

A döntő kérdés az, hogy az adott energiafelhasználás végsőenergia-fogyasztásnak minősül-e, vagy energiaátalakítási célú felhasználásról van szó. Ha az energia például távhő előállításához vagy villamosenergia-termeléshez kerül felhasználásra, akkor azt a MEKH álláspontja szerint nem kell végsőenergia-fogyasztásként kezelni az auditkötelezettség szempontjából.

 

Összegzés

Az auditkötelezettség vizsgálatakor tehát nem elegendő a számlákon szereplő teljes energiamennyiséget egyszerűen összeadni. A 10 TJ-os küszöbérték szempontjából azt kell megállapítani, hogy a gazdálkodó szervezetnek mekkora volt a tárgyévet megelőző három évben az átlagos éves végsőenergia-fogyasztása.

A legfontosabb szabály: energiaátalakítási célra felhasznált energia — például távhőszolgáltatás biztosításához vagy villamosenergia előállításához felhasznált energia — nem számít bele az auditkötelezettséget megalapozó végsőenergia-fogyasztásba. Ezért minden érintett vállalkozásnak érdemes szakértői vizsgálattal elkülönítenie a saját végfelhasználású energiát az energiaátalakítási célú felhasználástól, mert ez döntheti el, hogy fennáll-e az energetikai auditálási és regisztrációs kötelezettség.

forrás:

https://enhat.mekh.hu/audit

2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról

122/2015. (V.26.) Korm rendelet

Ácsné Benyó Magdolna

2026-05-28 10:46:23

^ Ugrás az oldal tetejére ^

További cikkek a témában: Kötelező energetikai audit - MEKH regisztráció || Mikor lesz auditköteles egy új vállalat? || Energetikai auditkötelezettség 2026-tól || Energetikai auditálási kötelezettség 2026-tól || Nagyvállalatok energiahatékonysági kötelezettségei || Az EP döntése az épületek energiahatékonyságáról || Zöld hidrogén előállítás || Első lépés az energetikai koncepció || Aknázzuk ki a lehetőségeket! || Kedvező változás a regisztrációban || Mitől komplex egy energetikai audit? || Ki mentesülhet az energetikai audit alól? || Nagyvállalati regisztráció 2020 || Elektronikus ügyintézés || Energetikai audit gyorsan és kedvező áron || Energetikai audit határidő || Energetikai auditorok névjegyzéke || Energetikai audit ára || Energia audit jogszabály || Kötelező és nem kötelező auditok || Kötelező energetikai audit 2019. december 5-ig! || Energia audit || EU energiahatékonyság 2020 után is! || Optimalizálja szervezete energia költségeit || A MEHI képzése || Nyertes pályázatok utánkövetése || Nyertes energetikai pályázatok? || Energia audit: fél év haladék || Az energetikai szakreferensről || A cél az energiahatékony vállalatirányítás || Ne halogassuk az energia auditot! || Korszakváltás az Energiahatékonyságban || Cégünk akkreditált auditor szervezet! || Kötelezettségek - mentességek: energia audit || Az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről || A kötelező energia audit törvényi módosulásai || Energiahatékonysággal kapcsolatos tájékoztató honl || Nagyvállalatok kötelező regisztrációjáról (MEKH) || Technológiai tevékenység auditálása || Fogalomtár - energetikai audit, auditor, energiaha || A bérlők kötelezettsége Energia auditálás témakörb || Mit jelent az energetikai audit teljessége? || Tanúsítvány kontra audit || Az energetikai auditorokról || Energia audit- hazai szabályozás || 12/27/EU energia audit – GY.I.K. || A 2012/27/EU energia audit tartalma || A logisztikai Híradó az energia auditról || Auditorok hivatalos jegyzéke || Miben tud segíteni az energetikai szakértő? || Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? || 2012/27/EU energia audit költségcsökkentő szerepe || Az ISO 50001 megújítása || Az előadit fogalma: mit takar ez? || ISO 14001 versus ISO 50001 || ISO 50001 előnyei és alkalmazása || 52.000 dollár megtakarítás évente ||

Megosztás

Itt iratkozhat fel hírlevelünkre »