2026 január 1-jétől az energetikai auditálási kötelezettség megállapításánál már nem önmagában a vállalatméret a döntő szempont, hanem az energiafogyasztás mértéke. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján energetikai auditálásra az a gazdálkodó szervezet kötelezett, amelynél a tárgyévet megelőző három évben az összes energiahordozót együttvéve az átlagos éves energiafogyasztás meghaladja a 10 TJ-t. Az első audit elvégeztetésének határideje azon év október 10. napja, amelyet megelőző három év átlaga alapján a szervezet átlépte ezt a küszöböt.
A gyakorlatban azonban nem minden energiafelhasználást kell beleszámítani ebbe a 10 TJ-os értékbe. A MEKH energetikai auditálással kapcsolatos gyakran ismételt kérdései egyértelműen rögzítik, hogy az auditkötelezettség megállapításánál energiafogyasztás alatt kizárólag a végsőenergia-fogyasztást kell érteni.
A végsőenergia-fogyasztás lényegében az a felhasznált energia, amelyet a végfelhasználói ágazatok — például ipar, közlekedés, szolgáltatások, mezőgazdaság vagy háztartások — ténylegesen saját működésükhöz használnak fel. Az Ehat. 1. § 32. pontja szerint a végsőenergia-fogyasztás nem foglalja magában többek között az energiaátalakítási ágazatnak és az energiaágazatnak történő szállítást, valamint a szállítási és elosztási veszteségeket.
Ez azért fontos, mert bizonyos vállalatok jelentős mennyiségű energiát használnak fel ugyan, de nem saját végfelhasználásra, hanem például energia előállítására, átalakítására vagy továbbítására. Ezeket az energiamennyiségeket az auditkötelezettségi küszöb számításánál nem minden esetben kell figyelembe venni.
A MEKH GYIK alapján annak megítéléséhez, hogy egy adott energiafogyasztás végsőenergia-fogyasztásnak minősül-e, az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK rendelet A. melléklete szerinti besorolásokat kell vizsgálni. A Hivatal példaként külön kiemeli, hogy a távhőszolgáltatás biztosításához, valamint villamosenergia előállításához felhasznált energia nem számít végsőenergia-fogyasztásnak.
Ennek megfelelően a gazdálkodó szervezet által energiaátalakítási célra felhasznált energia mennyiségét az Ehat. 22/B. § (1) bekezdése szerinti regisztrációs, valamint energetikai auditálási kötelezettség szempontjából nem kell figyelembe venni. Például ha egy távhőszolgáltató földgázt vagy más energiahordozót használ fel hő előállítására, akkor ez az energiafelhasználás nem feltétlenül minősül olyan végsőenergia-fogyasztásnak, amely alapján a társaság auditkötelezetté válna.
A számításnál azokat az energiamennyiségeket kell figyelembe venni, amelyeket a gazdálkodó szervezet saját végső felhasználásra fogyaszt el. Ide tartozhat például:
Külön figyelmet érdemel, hogy a törvény szerint a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít. Vagyis ha egy szervezet energiát vásárol, majd azt almérés vagy pontos elkülönítés nélkül továbbadja más felhasználónak, akkor azt főszabály szerint nála kell figyelembe venni az auditkötelezettségi küszöb vizsgálatakor.
A távhőszolgáltatók, villamosenergia-termelők, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó vállalatok vagy más energiaátalakítást végző cégek esetében könnyen előfordulhat, hogy a teljes beszerzett energiamennyiség első ránézésre meghaladja a 10 TJ-t. Ez azonban önmagában még nem jelenti automatikusan azt, hogy a társaság energetikai auditra kötelezett.
A döntő kérdés az, hogy az adott energiafelhasználás végsőenergia-fogyasztásnak minősül-e, vagy energiaátalakítási célú felhasználásról van szó. Ha az energia például távhő előállításához vagy villamosenergia-termeléshez kerül felhasználásra, akkor azt a MEKH álláspontja szerint nem kell végsőenergia-fogyasztásként kezelni az auditkötelezettség szempontjából.
Az auditkötelezettség vizsgálatakor tehát nem elegendő a számlákon szereplő teljes energiamennyiséget egyszerűen összeadni. A 10 TJ-os küszöbérték szempontjából azt kell megállapítani, hogy a gazdálkodó szervezetnek mekkora volt a tárgyévet megelőző három évben az átlagos éves végsőenergia-fogyasztása.
A legfontosabb szabály: energiaátalakítási célra felhasznált energia — például távhőszolgáltatás biztosításához vagy villamosenergia előállításához felhasznált energia — nem számít bele az auditkötelezettséget megalapozó végsőenergia-fogyasztásba. Ezért minden érintett vállalkozásnak érdemes szakértői vizsgálattal elkülönítenie a saját végfelhasználású energiát az energiaátalakítási célú felhasználástól, mert ez döntheti el, hogy fennáll-e az energetikai auditálási és regisztrációs kötelezettség.
forrás:
https://enhat.mekh.hu/audit
2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
122/2015. (V.26.) Korm rendelet
Nem minden energiafelhasználás számít bele automatikusan a 10 TJ-os küszöbbe. Segítünk megvizsgálni, hogy az Ön vállalatánál mely fogyasztások minősülnek végsőenergia-fogyasztásnak, és szükséges-e energetikai auditot elvégeztetni.
| Ácsné Benyó Magdolna |
2026-05-28 10:46:23 |
|
|
