2026. január 1-jétől az energetikai auditálási kötelezettség megállapításánál már nem önmagában a vállalatméret a döntő szempont, hanem az energiafogyasztás mértéke. Energetikai auditálásra az a gazdálkodó szervezet kötelezett, amelynek a tárgyévet megelőző három évben az éves energiafogyasztásának átlaga — az összes energiahordozót együttvéve — meghaladja a 10 TJ-t.
Ez a szabály elsőre egyszerűnek tűnik, de gyakorlati kérdést vet fel azoknál a vállalatoknál, amelyek még nem működnek három teljes éve. Ilyenkor ugyanis nem áll rendelkezésre három teljes lezárt év energiafogyasztási adata, mégis el kell dönteni, hogy a szervezet auditálásra kötelezetté válik-e.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet a tárgyévet megelőző három évben alakult, az éves energiafogyasztás átlagát a rendelkezésre álló működési évek alapján kell meghatározni.
A MEKH tájékoztatója szerint, ha a vállalat a tárgyévet megelőző évben alakult, akkor az alakulás évében elfogyasztott energiamennyiséget kell figyelembe venni. Ha ez az érték már önmagában meghaladja a 10 TJ-t, akkor a gazdálkodó szervezet energetikai auditálásra kötelezett.
Ha a vállalat a tárgyévet megelőző második vagy harmadik évben alakult, akkor számtani közép számítást kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló 2, illetve 3 év energiafogyasztását kell összeadni, majd kettővel, illetve hárommal elosztani. Amennyiben az így kapott átlag meghaladja a 10 TJ-t, a vállalat energetikai auditálásra kötelezetté válik.
Tegyük fel, hogy egy vállalat 2024-ben alakult, és 2026-ban kell megvizsgálnia, hogy érinti-e az auditálási kötelezettség. Ebben az esetben a tárgyévet megelőző évek közül 2024 és 2025 energiafogyasztási adatai állnak rendelkezésre.
Ha a fogyasztás:
akkor az átlagos éves energiafogyasztás:
(9 TJ + 13 TJ) / 2 = 11 TJ
Mivel az eredmény meghaladja a 10 TJ-t, a vállalat auditálásra kötelezett.
Másik példa: ha egy vállalat 2023-ban alakult, és a három vizsgált év fogyasztása 8 TJ, 10 TJ és 11 TJ, akkor az átlag:
(8 TJ + 10 TJ + 11 TJ) / 3 = 9,67 TJ
Ebben az esetben az átlag nem haladja meg a 10 TJ-t, ezért a vállalat ezen szabály alapján nem válik energetikai auditálásra kötelezetté.
A 10 TJ-os határértéknél nem csak a villamosenergia-fogyasztást kell figyelembe venni. Az értékelés során az összes energiahordozó együttes végsőenergia-fogyasztását kell vizsgálni, például a villamos energiát, földgázt, távhőt, üzemanyagokat vagy egyéb energiahordozókat. A MEKH tájékoztatója külön rögzíti, hogy energiafogyasztás alatt a végsőenergia-fogyasztást kell érteni.
Az energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje azon év október 10. napja, amelyet megelőző három évben — vagy újabb vállalatoknál a rendelkezésre álló működési évek alapján — az átlagos éves energiafogyasztás meghaladta a 10 TJ-t. A 2026. június 30-án regisztrációra köteles gazdálkodó szervezeteknek 2026. október 10-ig kell elvégeztetniük a kötelező energetikai auditot.
Az előző három évben alapított vállalatok esetében tehát nem kell megvárni, amíg három teljes évnyi adat rendelkezésre áll. A kötelezettség megállapításánál a ténylegesen rendelkezésre álló évek energiafogyasztási adataiból kell átlagot számítani.
A lényeg: ha az újonnan vagy az előző három évben alapított gazdálkodó szervezet rendelkezésre álló éves energiafogyasztási átlaga meghaladja a 10 TJ-t, akkor energetikai auditálásra kötelezetté válik.
Ezért minden érintett vállalatnak érdemes időben összegyűjtenie és egységes mértékegységre átszámítania energiafogyasztási adatait, hogy pontosan megállapítható legyen, fennáll-e az auditálási kötelezettség.
forrás:
https://enhat.mekh.hu/audit
2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
A 10 TJ-os határérték megállapításához több energiahordozót és több év fogyasztási adatait kell egységesen vizsgálni. Ha nem szeretne hibázni a számításban, kérje szakértőink segítségét.
| Ácsné Benyó Magdolna |
2026-05-28 10:26:05 |
|
|
