Megosztó költségmegosztók

« Vissza a főoldalra

www.pannonmuhely.hu »Generálkivitelezés » Építészet » Újra kell árazni a lakásokat?

Egy társasház energetikai korszerűsítése során felszerelt fűtés költségmegosztó rendszer felszerelése után vált világossá, hogy rendkívül nagy különbségek vannak az egyes lakások által felhasznált hőenergia mennyiségében. A lakások energiaszükségletének különbsége akkora, hogy annak előbb-utóbb a lakások árában is meg kell mutatkoznia.

Bár nagy reményeket fűztek hozzá, a felhasznált hőmennyiség igazságos megosztása helyett inkább a lakóközösségeket osztják meg a felszerelt költségmegosztók. Sokan a szomszéd lakásokból átszökő hőre támaszkodva „takarékoskodnak”. Ördögi kör: a vékony falak miatt lehetetlen az igazságos mérés, mérés nélkül viszont semmi nem ösztönöz takarékosságra.


Forrás: Magyar Demokrata / Zöldjövő

Hiába szereltek fel fűtés-költségmegosztókat az elmúlt években jó néhány fővárosi panelházban. A szerkezetek, amelyek darabjáért 6-7 ezer forintot fizettek a lakók - és lakásonként fel kellett belőlük szerelni legalább hármat –, működnek ugyan, s a közös képviselők lelkiismeretesen nyilvántartják az óraállásokat, ám a legtöbb helyen nem fizetik ki az így kiszámított díjakat. Az egyes lakások fogyasztása között ugyanis akkora eltérések mutatkoznak, ami nyilvánvalóan nem felel meg a benti hőmérséklet-különbségnek.

Ügyeskedéssel nulla

A költségmegosztók csődjének legmonumentálisabb példája az óbudai Faluház. A 884 lakásos, Magyarország legnagyobb panelházának számító épületet 2009-ben korszerűsítették, a szigetelés, nyílászárók cseréje s napkollektor-rendszer telepítése mellett többek között egyedi hőmennyiségmérőket is felszerelve. A lakók egyelőre elégedettek: a felújítás eredményeként a lakásonkénti 26-30 ezer forintos téli fűtésszámla 17 ezer forintra csökkent. Sokaknál azonban lehetne kevesebb is: mivel a fűtőtestekre szerelt szabályozócsapokat többen teljesen elzárták, náluk nulla fogyasztást mutatnak a műszerek. Más lakásokban viszont a jelenlegi összeg többszörösét kellene fizetni - ezek a rossz elhelyezkedésű lakások, de idetartozhatnak a fűtésen „takarékoskodók” szomszédjai is, akik a falon át valójában a másik lakást is fűtik.

Milyen intézkedéseket hozhatunk az energiavámpírok ellen? Hogyan lehet igazságosabbá tenni a fűtési költségek megosztását? Fűtési költségmegosztás lehetőségei  > > > 

A Pannon Építőműhely Kft. mérnöki-energetikusi tanácsadással támogatja az optimális költségmegosztáshoz szükséges energetikai felülvizsgálatok megvalósulását. Amennyiben Önök is tervezik az épület energetikai felülvizsgálatát - amely segítségével a fűtési költségmegosztás is optimalizálható - kérjük az alábbi email címen jelezzék felénk: info@pannonmuhely.hu

Réti Gyula, a társasház közös képviselője bizonytalan, hogy fogja a néhány hét múlva esedékes közgyűlésen a lakók elé vezetni a jelentős különbséget. A fűtés költségeinek megosztása egyelőre „tesztüzemben” működik, a felújítás után a közösség arról határozott, hogy a lakók egyelőre „szokják a takarékoskodást”, a szerkezet használatát. Egyelőre a számlákon tehát a régi módon, a lakások négyzetméter-nagysága alapján dobják szét a ház által felhasznált hőmennyiséget. Ám a korábban megszavazott közgyűlési határozat szerint épp most kéne élesíteni a rendszert, vagyis a következő fűtési szezonban a lakóknak már a ténylegesen elhasznált meleg szerint kéne fizetniük. Korábban a közgyűlés arról is döntött, hogy a fizetés - a rosszabb adottságú lakások hátrányainak csökkentése érdekében, no meg azért, mert a ház forró vizét szállító csövek minden lakáson áthaladnak - csak 50 százalékban történjen a költségmegosztók adatai alapján, a másik 50 százalékot továbbra is a lakások mérete határozza meg. Az óriási különbségek miatt azonban félő, hogy így is kitör a háborúskodás a Faluházban.

A fűtőtestekre szerelt költségmegosztókat néhány éve, az úgynevezett ökoprogramok indulásánál a takarékoskodás jegyében javasolta a kormányzat. Azóta azonban kiderült, hogy a rendszer több helyen is kijátszható. A szélső, földszinti, vagy épp legfelső emeleten lévő lakások eleve hátrányban vannak, hiszen ők több hideg fallal rendelkeznek, mint a közbülső lakások, így több hőmennyiségre van szükségük ugyanazon hőmérséklet biztosításához. S mivel a paneloknál elég vékonyak az elválasztó falak - szakértők szerint a meleg 20 százaléka úgynevezett „vendéghőként” a szomszédba szivárog - a rendszer nem tudja kezelni a Faluházban tapasztalt visszásságokat sem. További ügyeskedésre ad lehetőséget, ha valaki hideg vizes ronggyal letakarja az érzékelőt. Aki viszont rosszul használja a rendszert, például a fűtés lecsavarása nélkül nyitja ki a fölötte elhelyezkedő ablakot, extrém magas fogyasztásra számíthat.

Végtelen tesztüzem

Nagyjából négy fok a hőelszívás, ami a szomszéd lakásokba távozik - osztja meg tapasztalatait Csernavay Jenő, a ferencvárosi Eperjes utcai társasházak közös képviselője. Ott szintén a fűtési rendszer korszerűsítésével együtt szerelték fel a költségmegosztókat a fűtőtestekre. A fűtésszámlák náluk is kisebbek lettek 10-23 százalékkal, ám egyelőre ők is csupán a lakók tájékoztatására olvassák le a szerkezeteket. A következő fűtési szezonban indul élesben a mérés, az első, úgynevezett kompenzációs számlát 2012 januárjában kapják majd meg a lakók.

A költségmegosztók működése egyébként a képviselő szerint roppant egyszerű: a rajtuk olvasható számok tulajdonképpen arányszámok, amik azt mutatják, az adott fűtőtest mekkora részt fogyaszt a ház teljes fogyasztásából, leolvasásukhoz pedig be sem kell menni a lakásba, rádiós rendszerrel le tudják olvasni a telepítő társaságok. A visszaélések kiszűrésére az Eperjes utcai épület szintén az úgynevezett svájci indexálást kívánja bevezetni, vagyis hogy a lakók csak egy részt fizessenek a költségmegosztók adatai alapján. A közös képviselő ismeretei szerint eddig 530 épület vett részt a költségmegosztók felszerelését támogató programokban, s a legtöbb helyen végül meg tudtak egyezni a lakóközösségek.

Kevésbé jók Puskás Péter óbudai alpolgármester tapasztalatai. Mint mondja, a legtöbb helyen még csak egyezkednek a fizetési rendszer kialakításában, máshol a várható problémák elodázására újra és újra meghosszabbítják a lakókat a berendezések kezeléséhez szoktató „tesztüzemet”, de olyan hely is akad, ahol már nem is használják a régebben felszerelt költségmegosztókat.

Olyat, ahol tökéletesen működne a rendszer, még nem hallottam - ismeri el a vezető. - A panelek építési technológiája, a fűtési rendszer kiépítése miatt ugyanis nem lehet korrektül mérni. Az alpolgármester szerint az egyezkedés a fűtési költségek megosztásán kizárólag a lakóközösségek feladata - egyelőre nincs olyan jogszabály, ami bármit előírna erre vonatkozóan. A kerületben bizonyos társasházak 50-50, mások 40-60 arányban osztják meg a fizetési kötelezettségeket a légköbméterben mért érték és a költségmegosztók adatai között.

Langer Ivánnénak, a Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnökének szintén vannak elrettentő történetei. Ismer olyan lakást, ahol 70 ezres számlák jöttek ki a költségmegosztók felszerelése után. Máshol pedig úgy próbáltak alacsony fogyasztást elérni, hogy közgyűlési határozattal az egész házban leszabályozták a fűtést, ennek azonban az lett a következménye, hogy a kedvezőtlenebb fekvésű lakásokban élők kénytelenek voltak villanyradiátorokat beállítani a megfelelő hőmérséklet biztosítására - többet veszítve a villanyszámlán, mint amit spóroltak a fűtésen. Ennek ellenére jónak tartja a költségmegosztók felszerelését, mivel megtakarításra ösztönöznek. A megtakarítás elosztásának módszerén azonban még jócskán lenne mit finomítani. Az elnök például úgy véli, nem szerencsés, hogy az emberek csak évente egyszer szembesülnek fogyasztásuk értékével, az órák gyakoribb leolvasása szorosabb kapcsolatot teremtene a fogyasztói szokások és a fizetési kötelezettségek között.

Utóbbit azonban gátolja az órák leolvasásának magas díja. A Faluházban például évi kétmillió forintot kér a leolvasást végző cég - ami lakásonként 2300 forinttal emeli a költségmegosztók működtetésének terheit. Puskás Péter alpolgármester egyébként nem érzi kifejezetten szerencsésnek, hogy a gyártó cégek megkapják a mérők leolvasásának jogát is. Ezt a rádiós rendszerrel a ház előtt megállva igen gyorsan el tudják végezni, amihez képest meglehetősen borsos díjat számítanak.

Háromnegyed jobban jár

Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ szóvivője - ehhez a szervezethez tartozik a Főtáv is - úgy véli: a legtöbb helyen valójában nem a költségmegosztók, hanem az évtizedes torz beidegződések okozzák a nézeteltéréseket. Egy tégla társasháznál, ahol mindenki maga fizeti a gázszámláját, magától értetődik, hogy az egyes lakók különböző összegeket fizetnek. Aszerint, hogy kinek milyen adottságú lakása van, illetve hogy mennyire kíván meleget tartani, szélsőségesen különbözőek is lehetnek a számlák, mégsem jut senkinek eszébe a szomszédját okolni az elszivárgó meleg miatt. A paneleknél azonban fél évszázada rászoktatták az embereket az egyenlősdire. Pedig a betonépületek elválasztó falai semmivel sem vékonyabbak, mint a téglából épült házakban. A Főtáv tapasztalatai szerint egyébként a lakók mintegy háromnegyede jobban jár, vagy változatlan helyzetben marad a költségmegosztók felszerelése után, negyedüknek azonban nő a számlája.

A korrekciós tényezők ugyanakkor a szóvivő szerint is csak fokozzák a problémát. Nincs ugyanis jogszabály, hogy milyen módon ellentételezzék a szélső, fölső emeleti stb. lakások nagyobb hőveszteségét, ebben tehát saját belátásuk szerint döntenek a közös képviselők vagy a lakóközösségek. Amennyiben e tételeket jól határozzák meg, az valóban csökkenti a fizetendő díjak közötti különbséget. Ugyanakkor minél inkább az egyenlősdi felé haladunk a fizetésben, az a szóvivő szerint annál kevésbé ösztönöz takarékosságra. Arra, hogy az egyik lakó ne fűtethesse lakását a szomszédból csent hővel, egyszerű megoldást javasol a Főtáv. A költségmegosztóknál ugyanis lehetőség van úgynevezett kettős beállításra. Ami azt jelenti, hogy egy előre meghatározott értéknél, mondjuk 18 foknál akkor is fűteni kezd a szerkezet, ha egyébként nullára van állítva.

Az óbudai Faluházban a közös képviselő valószínűsíti: az elszámolásbeli problémák miatt egyelőre ők is meghosszabbítják a tesztidőszakot. Vagyis a lakók továbbra is légköbméter alapján fizetnének, amíg sikerül mindenki számára elfogadható megoldást találni. Hosszabb távon azonban a rendszer lényegét öli meg a folyamatos halasztás, hisz a lakók előbb-utóbb rájönnek, hogy nem érdekeltek - pontosabban csak nagyon áttételesen érdekeltek - a fűtésszabályozók tekergetésében.

--------------------------------------

Hogyan lehet igazságosabbá tenni a fűtési költségek megosztását? Fűtési költségmegosztás lehetőségei  > > > 

--------------------------------------

A Pannon Építőműhely Kft. mérnöki-energetikusi tanácsadással támogatja az optimális költségmegosztáshoz szükséges energetikai felülvizsgálatok megvalósulását. Amennyiben Önök is tervezik az épület energetikai felülvizsgálatát - amely segítségével a fűtési költségmegosztás is optimalizálható - kérjük az alábbi email címen jelezzék felénk: info@pannonmuhely.hu

Magyar Demokrata / Zöldjövő    

2011-09-29 17:06:43

^ Ugrás az oldal tetejére ^


További cikkek a témában: Korszerű falazatok || Passzívház falszerkezetek || Fa nyílászárók || Korszerű műanyag nyílászárók || Nyílászárókról || Bevezetés a passzívházak világába || Passzívház követelményrendszer || Passzívház tervezés || Meghökkentő Aerogél || Vályog, mint építőanyag || Vályogfalazatok típusai || Megoldás a láthatáron! || Durvakerámiák előállítása || Kerámiák korroziója || Tömörség, porozitás, üregeltség || Vázkerámia kisokos || Vázkerámia falazóelemekről || Szép, járható zöldtetők || A világ első szögmérője || Harkály vs. hőszigetelés || Kacsalábon forgó paloták || Állatbarát falfelújítás || Az öngyújtós teszt || Purenit szigetelés || Holcim díj, 2011 || Könnyű vagy nehéz? || Szigorodnak az előírások! || Szocpol is függ az energetikától || Tégla újragondolva || A tanúsítvány célja || Módosul az OTÉK || Fehér tetők a jobb klímáért || Nyílászárók beépítése || Költségmegosztás || Év Homlokzata 2011 || Tanúsítás hirdetéshez is || Mi várható a 7/2006 TNM-tel? || Változások a tanúsításban || Mitől függ a komfortérzet? || Az energiatudatos épület I. || Az energiatudatos épület II. || Az energiatudatos épület III || Ökopolitikai Nyári Egyetem || Módosult 7/2006. TNM rendelet || Tanúsítvány-rendelet módosítás || Zöldfal || Zöldtető || Új EU-s energiahatékonysági irányelv || Energia stratégia || Valóságos kincsesbánya || Energiahatékony ipari épületet adtak át Komlón || Év háza 2012 || A legkeskenyebb ház || Energiatudatos játék - Lurkóvilág || Energiatudatos fődíjat adtunk át || Új energetikai tanúsítvány || 76 % elégedett a fogyasztással || 1,6 kg/m3 - Mi az? || Energetikai tanúsítvány HET || Rezsiköltségek 2000-2011 || Új energetikai előírások! || Követelmények régen és ma || Milyen a jó hőszigetelés? || Hőszigetelés természetes anyagokkal? || Műanyag, ami mindent helyettesít || Energetikai tanúsítványok || EU Energiahatékonysági Irányelve || Körülbelül 50 ezer passzívház a világon || Új épületenergetikai előírások || Év homlokzata 2016 ||


Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >

Hírlevél feliratkozás >>

Pályázatfigyelő >>

Épületenergetika üzletág >>


SZAVAZZON!
Mi érdekeli Önt leginkább?
Melyik témában olvasna legszívesebben cikket?

Aktív házak
Passzív házak
'Közel 0' házak
Okos házak

HÁZÉPÍTÉS KALKULÁTOR:Online házépítés kalkulátor


ENERGETIKAI TAÚSÍTVÁNY KÉSZÍTÉS:Energetikai tanusítvány készítés

TÉMAAJÁNLÓ
»Zöld házak »Házbemutató »Okos házak »Fenntarthatóság »Luxus 





general building contractor - english
Kapcsolat