Vályogfalazatok típusai
« Vissza a főoldalra
www.pannonmuhely.hu »Generálkivitelezés »
Építészet »
Vályogfalazatok típusai
Vályogfal és vályogfal között is van különbség, a cikk a Magyarországon évszázadokon át kialakult főbb vályogfal típusokat mutatja be, a vályog, mint anyag bemutatására másik cikkben került sor.
A
vályogtéglafal külön formákba csömöszölt, majd napon megszárított téglákból készült, amelyek méretei általánosan 30x15x15 cm. A felmenő falazat kő vagy tömör tégla alapra készült, az alap tetejére vízszigetelés került, ami megvédte a nedvességre különösen érzékeny vályogot, ez elmondható a többi falazattípusnál is. Általában másfél tégla, azaz 50 cm vastagságú szerkezeteket készítettek, a kéményeket, pilléreket, nyílások feletti áthidaló boltozatokat tömör téglából kell készíteni. A régi idők embereinek találékonyságát megannyi szerkezeti vegyítés jellemzi. Ilyen például, hogy a vályog- és égetett téglasorokat felváltva falazák, ezáltal nem csak agyagtapasztással, hanem cementes, meszes kötőanyagú ellenállóbb vakolatokat is lehetett használni. Hasonló hatást lehet elérni a falazat rabicolásával is.
A
gömbölyegfalnál 30-35 cm átmérőjű vályoglabdákat (amelyeket még egy ember hatékonyan elbír) halmoztak egymás fölé és ezeket egymáshoz csömöszölték. A gömbölyegek alakja lapított gömb, a legjobban a kerek sajtokéhoz hasonlít. A csömöszöléssel egy időben alakították ki a falazat végleges alakját.
A
rakottfalnál nem használtak öntőformákat, villával, vagy bármely erre alkalmas eszközzel rétegenként "rakták" a falat. Egy (vagy több) ember a fal tetején állt és felülről nyeső mozdulatokkal kialakította a fal végleges szélességét. Több ember szükséges az építéséhez mint a vályogtéglafalnál, hiszen itt egyszerre kell az összes falazatnak épülnie, a közös száradási idő miatt. Kontúrja rendszerint hullámos az ásóval való kialakítás miatt. A nyílásokat utólag vágták ki. Az építőanyagot legtöbbször az épülethez közeli vályogvető gödörből fedezték, így a szállítás sem lehetett probléma, néhány villaállásból közvetlenül a falazatba került a kibányászott anyag.
Vert fal a régi idők (csúszó)zsaluzatos monolit falazata. Az előre elkészített mintadeszkázatba, zsaluzatba rakták bele a vályogot és fa döngölőkel tömörítették. A sokféle építési mód közül az egyik például úgy történt, hogy földbe meghatározott távolságban és sorban karókat vertek le, támasztottak meg. Két oldalára 40-50 cm magas mintadeszkázat került, eközé rakták bele a szintén 40-50 cm magas földnedves vályogot, és erősen ledöngölték, majd a következő rétegnél fentebb csúsztatták az oldalzsaluzatot, s a műveletet ismételték. Külső felületére kerülhetett égetett tégla vagy kőanyagú fal, amely időjárásnak ellenállóbbá tette a szerkezetet.
A
paticsfal készítése során (leverés után) épületmagasságú faoszlopokat vertek le a földbe, rendszerint tartós faanyagút. Ezek közé vízszintesen fontak gallyakat, vesszőket. Esetenként nagyobb ágakkal a "főtartókon" kívül is kiegészítették az alapszerkezetet. Ezek elkészítése után kétoldalról betapasztották. Talán ez a legrégebbi típusú falazat, de a többi kevésbé munkaigényes vályogfal típus kiegészítő szerkezeteként, például oromfalként gyakran alkalmazták.
További cikkek a témában: Korszerű falazatok || Passzívház falszerkezetek || Fa nyílászárók || Korszerű műanyag nyílászárók || Nyílászárókról || Bevezetés a passzívházak világába || Passzívház követelményrendszer || Passzívház tervezés || Meghökkentő Aerogél || Vályog, mint építőanyag || Megoldás a láthatáron! || Szép, járható zöldtetők || Durvakerámiák előállítása || Kerámiák korroziója || Tömörség, porozitás, üregeltség || Vázkerámia kisokos || Vázkerámia falazóelemekről || A világ első szögmérője || Harkály vs. hőszigetelés || Újra kell árazni a lakásokat? || Kacsalábon forgó paloták || Állatbarát falfelújítás || Az öngyújtós teszt || Purenit szigetelés || Holcim díj, 2011 || Szocpol is függ az energetikától || Könnyű vagy nehéz? || Szigorodnak az előírások! || Tégla újragondolva || A tanúsítvány célja || Módosul az OTÉK || Fehér tetők a jobb klímáért || Év Homlokzata 2011 || Nyílászárók beépítése || Tanúsítás hirdetéshez is || Mi várható a 7/2006 TNM-tel? || Változások a tanúsításban || Mitől függ a komfortérzet? || Az energiatudatos épület I. || Az energiatudatos épület II. || Az energiatudatos épület III || Ökopolitikai Nyári Egyetem || Módosult 7/2006. TNM rendelet || Tanúsítvány-rendelet módosítás || Zöldfal || Zöldtető || Új EU-s energiahatékonysági irányelv || Energia stratégia || Valóságos kincsesbánya || Energiahatékony ipari épületet adtak át Komlón || Év háza 2012 || A legkeskenyebb ház || Energiatudatos játék - Lurkóvilág || Energiatudatos fődíjat adtunk át || Új energetikai tanúsítvány || 76 % elégedett a fogyasztással || 1,6 kg/m3 - Mi az? || Energetikai tanúsítvány HET || Rezsiköltségek 2000-2011 || Új energetikai előírások! || Követelmények régen és ma || Milyen a jó hőszigetelés? || Hőszigetelés természetes anyagokkal? || Műanyag, ami mindent helyettesít || EU Energiahatékonysági Irányelve || Energetikai tanúsítványok || Körülbelül 50 ezer passzívház a világon || Új épületenergetikai előírások || Év homlokzata 2016 || Belső oldali hőszigetelés || Hogyan autózhatunk környezetkímélőbb módon? || Az energiatudatos épület egyik kulcsa a hőszigetel || A földházban laknak emberek? || Az aktívház a legjobb választás? || Egy tető, mely szép a szemnek és jó a világnak || Passzívházak itthon és Európában || A fenntartható építészet csúcsa: a passzívház || Már itthon sem álom az önfenntartó ház || A megújuló energia is számít a passzív házaknál || Lehetőségek az energiatudatos építészetben || Idejében kezdjünk hozzá a hőszigeteléshez || Pázsit a tetőn, tisztább levegő a városokban || Otthonaink szigetelése is késhet || Kevesebb pénzünk szökik el a falakon ||
Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >
