Három fővárosi cég, illetve intézmény együttműködésével, közel 400 milliós összköltséggel valósult meg a Fővárosi Állat- és Növénykertben az az új fűtési rendszer, amely geotermikus (termál) energia hasznosításával jelentősen csökkenti a környezet terhelését, egyúttal közpénzt takarít meg.
A most megvalósításra került, geotermikus fűtési rendszer lényege, hogy a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével biztosítják az állatkerti létesítmények fűtését. A beruházás részeként a fürdő területén egy hőcserélő egység került kiépítésre. Innen indul ki az a szigetelt távhővezeték-pár, amely a fürdő gépházát az Elefántház alagsorában kialakított hőközponton keresztül az Állatkert 14 épületével köti össze. Mivel a szükséges belső léghőmérséklet biztosításának energiaigénye a külső hőmérséklettől függően változik, a gyakorlatban a termálvíz hőjével az alapvető, folyamatos fűtést biztosítja az Intézmény, különösen nagy hidegben pedig kiegészítésként „rásegítenek” a gázüzemű kazánok, amelyek üzembiztonsági tartalékként továbbra is megmaradnak.
Az együttműködés a jelenleg kihasználatlan energia hasznosításával mindhárom fél számára kölcsönösen előnyös. A beruházás elkészültével az Állatkert hőenergia igényének nagyobb részét lényegesen olcsóbb és biztonságosabb energia felhasználással fedezheti, kiadásait csökkentheti, a földgázfelhasználás – az időjárás alakulásától függően – a jelenleginek akár felére is csökkenhet. A Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. megtakaríthatja a termálvíz kényszerhűtésére fordított víz és áram díjának jelentős részét, és bevételre tesz szert az átadott energia fejében. A FŐTÁV hosszútávon fenntartható energia-ellátó és hasznosító profilja erősödik. Az évi mintegy 500 tonna karbon-kibocsátás csökkenés nyomán az emisszió-kereskedelmi rendszerben a cég kvóta egységeket takarít meg.
Az Állatkert létesítményeinek fűtése az 1980-as évekig koksz alapú volt, az akkor megvalósított „gázprogram” óta pedig az állatkerti kazánok földgázzal üzemelnek. Az éves földgázfogyasztás magasnak mondható, mivel a fűtési szezon az Állatkert számos létesítménye például a trópusi állatoknak és növényeknek otthont adó épületek esetében hosszabb, mint egy lakó- vagy irodaépületben, illetve ezen élőlények közül számos faj hőmérséklet igénye meghaladja az emberét. A 2010-es évben több mint 800 ezer köbméter földgáz fogyott az Állatkertben, a gázszámla pedig megközelítette a 100 millió forintot. Az Intézmény folyamatosan foglalkozik energiaellátásának korszerűsítésével, a felhasznált energiahordozók költségének csökkentésével. E modernizáció jegyében például a hagyományos gázkazánokat az elmúlt évek során fokozatosan korszerű, kondenzációs gázkazánokra cserélték, az új létesítményekben felületfűtést alakítottak ki, illetve modernizálták a fűtési rendszerek vezérlését is.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
2012-08-22 14:54:08 |
Megosztás |
|